Üresnek értem magam, nem tudom mit tegyek, ez normális?

Olyan üresnek érzem magam, ma voltam kimozdulni egyik haverommal, tök jól éreztük magunkat meg minden de vége és most már itthon vagyok és annyira üres és egyedüli érzés van bennem ilyen még soha nem volt. Nem érzem magam itthon jól, akarok még, ennyi nem volt elég, kell a társaság, az emberek egyszerűen nem bírok magammal... Soha nem voltam ilyen, 4 évig ki sem mozdultam a házból most meg mehetnékem van de ez még normális lenne de viszont egyik barátom sem ilyen. Annyi mindent ki akarok próbálni, annyi mindent megélni, fiatal vagyok és érzem elszalad mellettem a világ. Rengeteg sok új dolog érdekel és új dolgokba lelem érdeklődésem.

Tök járnék bulizni, ismerkedni, szeretnék barátnőt is meg rengeteg célom van! De nem tudom elérni őket, egy karnyújtásnyira van és mégis oly távol. Egyik barátom sem ilyen én viszont szeretnék ilyen lenni, de ők mindig kifogásokat keresnek. Ez bonyolult. De én meg szeretnék élni, van haverom akinek 3 éve nője van, ő mondjuk nem bulizik és ha ő nem jön akkor x és y se ketten meg nem akar stb. Most sem bulizni mentünk csak így kimozdulni...

De ilyenkor mit lehet csinálni? Veletek volt ilyen? Hogy csinálnátok sok mindent, érdekel sok minden de egyszerűen egyedül nem mertek belevágni? (Főleg mivel leginkább a társaság érdekelne így elég nehéz és konkrétan lehetetlen egyedül.)

19/F