Miért ilyen igazságtalan az élet? Miért kell magányosnak lennem?

Tipikus életképtelen lúzer. Hajtogatja az ostoba közhelyeket, amiknek semmi köze a valósághoz (csak a bunkóknak lesz nője), mert ezzel nyugtatja magát, hogy nem ő tehet arról, hogy magányos. Csak arról beszél, hogy mi járna, de azt figyelembe sem veszi, amikor kérdezik tőle, hogy ő mit tett azért, hogy legyen valakije. Ahol leírják neki, hogy mit kéne tennie, afelett szintén átsiklik, még arra sem veszi a fáradtságot, hogy valami kifogást keressen.

Természetesen ezt a kommentet is semmibe fogja venni, csak hajtja majd tovább a baromságokat és ugyanúgy nem fog tenni semmit magáért.

Szerintem az ilyen ember megérdemlia a sorsát, hiszen magának alakította így.

"Az én tapasztalatom az,hogy egy lánynak kevés az ha egy fiú csak normális.Egy fiú nehezebben felel meg egy lánynak mint fordítva."

Late to the party, de életem, mond már meg nekem, te összejönnél olyan lánnyal, akire fel sem áll?

Fordítva miért is elvárás...?

"becsületes vagyok,tisztelettudó,udvarias,nem bántok senkit"

Ez meg, fiacskám, az ALAP. Nem nem kiemelkedő, nem különös, ALAP. Vonzó azoktól lesz egy férfi, amit ezeken a tulajdonságokon túl fel tud mutatni.

"Az a jó ha valaki rossz?"

Na segítek. Az, akit te bunkónak és rossznak nevezel, gond nélkül oda tud menni nőkhöz, mert magabiztos, mert nem a nőszerzés / magány körül forog az összes gondolata (ezer más dolog is érdekli), mert nem omlik össze az élete, ha egy nő lekoptatja...