Ti elnetek igy?

Én is ilyen vagyok, ápolt vagyok, nem vagyok bús komor, általában minden ismerősömnek köszönök, vagy akivel váltottam már pár szót. Adok magamra, tisztán öltözködöm, elegánsan, fogaimat is megcsináltattam. Tudok vicces lenni,de komoly dolgokról is tudok beszélgetni.. Van autóm, motorom, internet, kertes házam, borospincém.

Mindössze azért kerülnek el a nők, mert van egészségügyi problémám, így sosem volt senkim, pedig próbálkoztam többször, ezt azért írtam, mert az mondják, a külső nem minden. Dehogynem!

Hasonló szitun gondolkoztam a héten. Nem tudom ebből tudsz e tanulságot levonni, azért leírom.

Van egy kollégám, én nő vagyok.először csak köszönő viszonyban voltunk, majd akadtak közös témák, így elkezdtünk beszélgetni.nagyon szimpatikusnak tűnt. Pedig ha lehet ilyet mondani, nagyon csúnya kívülről, de ennek ellenére jó fejnek találtam. Neki sem volt még senkije, sőt ő 40 évesen is az anyjával lakik. Amikor tudatosult benne hogy én komolyabb dolgot nem szeretnék tőle, mivel nekem van családom, és ezt ő tudta is, akkor már nem aza kedves vicces ember volt. Mindenhez negatívan állt hozzá." ezt így nem lehet, biztos nem lesz jó, ez hülyeség, stb... Na akkor eléálltam, és megkérdeztem tőle, ha mindent ilyen negatívan lát, akkor más hogyan vegye észre a jót benne?