Miért nincs még egy olyan ember, mint én?
Úgy érzem, teljesen különbözöm más emberektől. Kiskorom óta teljesen más volt a meglátásom szinte mindenről, mint a környezetemben élők közt bárkinek. Pl. 13 évesen már a színes haj tetszett, piercingek, tetoválások, és kerestem az ilyen emberek társaságát, mert velük jól kijöttem. Nem amiatt tetszenek ezek a dolgok, mert nem fogadom el magam, egyszerűen csak nekem ez a normális, és az átlagos emberek furák.
Ránk erőltetik az iskolát, amivel egyáltalán nincs bajom, de akkor miért nem lehet olyan anyagot leadni, aminek hasznát vesszük majd az életben? Az alapműveltség megvan, de minek a sok rizsa?
Kicsit elkanyarodtam a témától, szerintem egyáltalán nem vagyok rosszabb ember, mint a többi, és nem is nézem le azokat akik az átlagot alkotják és szerintük normális az a világ, hogy felkelnek, egész nap dolgoznak/tanulnak, aztán hazamennek és kezdődik az egész teljesen előről. Ki akarok költözni külföldre és az ott évek kemény munkája által befolyt pénzből venni egy nyaralót a tengerparton, és azt újítgatni és kiadni. És a vendégek által befolyt pénzösszegből élni a további életem, úgy, hogy én is a tengerparton lakok.
Mindenki más szerint a színes haj, piercing, tetoválások, tengerparti álomkép egy hülyeség. És lenéznek emiatt. (Pedig teszek a jövőmért).
Rengeteget gondolkozom mélyen spirituális dolgokon, rengeteget olvasok és érdekel az élettel kapcsolatban minden téma.
Az elvont embereket szeretem, goth, emo stílus pl.
Miért van az hogy soha egyetlen emberrel nem találkoztam még, akinek hasonló a gondolkodása?
Egyszer erőt vettem magamon és oda mentem egy goth sráchoz, mert erősen azt éreztem, hogy hasonlítunk, mintha magamat látnám benne. Hónapokig gondolkodtam azon, hogy oda merjek-e menni. Aztán úgy voltam vele, nincs mit veszítenem. Eléálltam és megmondtam neki, hogy nagyon tetszik a stílusa és szeretném megismerni (mint barátot).
Utána beszéltünk pár szót facen is, de nem ír már.
Úgy érzem sosem fogom megtalálni azt, akivel tényleg hasonló (nem kell, hogy egyforma legyen) a gondolkodásunk.
Mindenki teljesen más, mint én. Próbálok nyitni az emberek felé, de mindig rájövök, hogy annyira eltérő a nézőpontunk mindenben, hogy egy idő után csak frusztrálnak.
Nagyon szeretném megtalálni az én különc társam. (Barát)
Mit kéne másképp csinálnom, hogy találjak egy ilyen embert? Hova kéne eljárnom esetleg? Bulizni nem nagyon szeretek.
22/L
válasza:
válasza: válasza:"Miért nincs még egy olyan ember, mint én?"
- be is fosnál, ha önmagaddal szembetalálkoznál, jobb hogy nincs.
válasza:Hát egy jó nagy adag szerencse kell hozzá.
Hasonló cipőben, jártam mint te, "kívülálló" voltam. Én itt gyakorin, illetve valamelyik anonim beszélgető oldalon (meg nem mondom már melyiken) találtam internetes cimbiket, akikkel hasonlítottunk, meg olyanokat is akikkel egyáltalán nem, de mindketten képesek voltunk elfogadni a másik meglátását, és közösen filozofálgattunk ezekről :D Közelmúltban a vallás és az élet kialakulása volt a téma például.
Tehát az internetet tudom ajánlani. Facebookon rengeteg csoport van, különféle emberekkel akiket megismerhetsz. És biztosra veszem hogy találsz olyan csoportot is ami téged érdekel. Élőben is lehet próbálkozni, különböző rendezvényeken például, vagy hasonlóan ahogy a goth sráccal csináltad.
válasza:Ugyan olyan gondolkozás modú embert nem fogsz találni max hasonlót.
És szerintem sok ilyen ember van aki tetkó színes haj párti pl én is, mert valakinek nagyon jól áll és tetszik, én pl nagyon szeretem ezeket.
De én pl tetkón kívül magamon úgymond nem változtatnék mást.
Ez alapján nem feltétlen csak olyan emberek gondolkoznak így akik emo és goth stílust képviselik.
Szerintem nincs baj azzal amit írtál, sok sikert
válasza:Nagyon nehéz hozzánk hasonló emberekkel megismerkedni, mivel nincs senkinek se a homlokára írva az érdeklődési köre. Vagy esetedben azzal a fiúval, hiába volt külsőleg egyezőek, belsőleg egészen mások voltatok. Szerintem ezzel kapcsolatban nem is lehet nagyon jó tanácsot adni, ha tömegközlekedéssel jársz figyeld meg az embereket (hátha valakinek olyan könyv van a kezében amit te is ismersz/szeretsz, vagy hasonló stílusú zenét hallgat), esetleg koncerteken, tetoválók éjszakáján és hasonló rendezvényeken. Próbálkozni kell, addig is tapasztalatokat gyűjthetsz. Illetve netes fórumokon van talán még a legnagyobb esélyed, hogy találj valakit, de azokkal azért óvatosan. Közhelyes leszek, de az álmaidat ne add fel, azzal meg végképp ne törődj mit gondolnak mások róla. Élj úgy, ahogy neked jó.
Bár az elvontabb stílusokat annyira nem ismerem, nekem mindig valami pszichés trauma jut eszembe ezekről az emberekről, de ha gondolod írj rám, lehet egy új nézőpontot tudsz mutatni erről.
válasza: válasza:a függetlenedési vágy és a természet (tengerpart) sokakhoz - köztük hozzám is - közel áll..
viszont ha egy festék- meg egy barkácsbolt rakódott le a testeden akkor pápá van sajna..
válasza:Ezt a kérdést nagyon sok ember kiírhatta volna. Mindenkinek nehéz megtalálni azokat az embereket akiknek az értékrendében megvan az azonosság a sajátjával szemben.
Én szinte pont az ellentéted vagyok. A kifinomultabb dolgokat keresem, nem tetszik a tetoválás, a színes haj, a sportos ruhák,cipők ( csak sporthoz oda persze kell) hanem az eleganciát kedvelem, vidám vagyok, de komolyabb az átlagnál és ugyanúgy nehéz megtalálni a "társam" akár csak barát, akár párkapcsolat szempontjából.
Türelem rózsát terem :D
18/L
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!