Hogy érezheti magát egy osztálybol kirekesztett gyerek? Mik lehetnek a következmények?

Szorong, önbizalomhiányos, lassan elveszik minden pozitívum az életéből, üressé, hideggé válik. Belső harag, düh keletkezik benne a fájdalom és érzékenység mellett. Lelkileg, érzelmileg nyomott ember lesz.

következmény lehet pl. felnőtt korban mentális betegség simán. De kialakulhat szociális fóbia.

Eleinte szrul éreztem magam, de utána nem igazán érdekelt a dolog. Nem éreztem jól magam a többiek társaságában, nem vonzottak a "menő" dolgok, úgyhogy nem is igazán erőltettem a dolgot. Évekig egyedül voltam a suliban, könyveket olvastam, tanultam. Annyi a következménye a dolognak, hogy elég rosszul kommunikálok, a mai napig nagyon zárkózott, visszahúzódó vagyok. Az összes barátomat úgy szereztem, hogy ők kezdeményeztek, én nem érzem magam elég jónak ahhoz, hogy bárkihez hozzászóljak barátkozás céljából. Ha senki nem kezdeményezne, tök egyedül lennék. Elfogadtam, hogy senkit nem érdekeltem soha, senkire nem számíthatok, emiatt önálló vagyok, mindent elintézek magamnak. Nem okozna túl nagy lelki törést, ha életem végéig egyedül kellene élnem, valószínűleg így is lesz. Jól elvagyok magamban is, tanulok, olvasok, dolgozom, a hobbijaimat űzöm. Lehetnék depressziós és lehetne ezer más mentális betegségem, de jobban szeretek cselekedni annak érdekében, hogy javuljon a helyzetem, mint az önsajnálatban dagonyázni. 20/L

Félnék, kitudja mire készül. Én elhívnám fagyizni.

Kb két hónapja egy 15éves lány leugrott a panel tetejéről. Csúfolták, kiközösítették

#8 de miért? Az ilyen embereket magasról le kell sz@rni. A helyében ezt tettem volna.

Pontosan úgy, ahogy az 1. válaszoló leírta. Egyébként az hagyján, hogy kirekesztenek valakit. Abszolút túlélhető. Viszont akad néhány mocsok, embernek nem nevezhető lény, aki a másik sérelmein jókat kacag. Saját példámból kiindulva: látták, hogy szomorú és letört vagyok, ezért elkezdtek először csak szavakkal bántani, aztán hozzám vágni ezt-azt, végül nyilvánosság előtt- iskolán kívül is lejáratni. Elkövettem azt a hibát, hogy szótlanul tűrtem. Első hullám: fizikai gyengeség, önértékelési zavarok. Második hullám: teljes befordulás, emberi kapcsolatok messzire kerülése, önmarcangolás. Harmadik hullám: az agy károsodása. Nem írom le, hogy mi következett ezután, de a lényeg: akit kirekesztenek, azt előbb-utóbb bántják is. Érdemes odafigyelni az ilyen emberekre és segíteni nekik, mert nem mindenki születik "én letojom mások véleményét" személyiségnek.