Az ilyesmit hogyan lehet feldolgozni?

Nem lesz könnyű.

De nem lehetetlen. Elsősorban sajnálom, ami az apukáddal és a bátyáddal történt.😢

Másodszorra, mindenképp túl fogsz egyszer rajta lépni. Na most ez a helyzeted alapján eléggé hosszú időszak lesz. Ezen te csak rövidíteni tudsz. Mégpedig úgy, hogy szerzel egy barátnőt. Nagyon sokat segítene most. Valaki, aki ott van melletted. Most az, hogy tégedet elutasított,és még a munkahelyeden sem fogadnak el, annak valószínűleg oka van. Tehát valamiben gondolom te is tudsz változni. Ezt fejben kell eldönteni.

Illetve szerzel barátokat. De az tényleg igaz barát legyen, akire mindig számíthatsz.

Ezek kellenek ahhoz, hogy minél előbb fel tudd dolgozni ezt a tragédiát.

Hidd el, menni fog. A siker kulcsa a te kezedben van😉

Keress egy hobbit, amit szeretsz, vagy ha már van, akkor egy klubot, vagy társaságot, ahol az emberek érdeklődési köre ugyanaz, mint a tied, és ott találsz barátokat. Vagy ha van kedvenc zenekarod, együttesed, menj el egy koncertjére, és ott is megismerhetsz embereket.

Keress egy példaképet, akit sokan szeretnek, próbáld meg a jó szokásait átvenni, kicsit úgy viselkedni, mint Ő.

A csajt meg felejtsd el, van többszázezer potenciális barátnő. Minden 2. srácot elutasítottak nem egyszer.

Először is adj időt magadnak.

Ne akarj egyből egy ilyen év után boldog lenni. Természetes, ha szomorú leszel, ez normális. Nem azt mondom, hogy arra számíts, hogy egyáltalán nem leszel boldog, mert persze, lehetsz. De adj időt magadnak amíg tovább lépsz, aztán ha eltelt egy kis idő kezdj el szépen fokozatosan kilépni a konfortzónádból. Kezdj el valamit sporolni. Tudom, mondani, könnyű, de mondjuk a futás nem egy nehéz sport. (Nekem bevállt), vagy esetleg ha meg tudod teremteni a környezetet fogadj örökbe egy macskát, vagy kutyát. Ő kicsit leköt, a társad lehet. Ha erre nincs lehetőséged, akkor mondjuk hörcsögöt.

Fontos, hogy ha úgy érzed legyen valaki akivel tudsz beszélni. Mondjuk anyukád, róla semmit nem írtál, vagy egy-két ismerős, esetleg rokon akivel szoros a kapcsolatod. Ha tényleg nincs ilyened, akkor ott az internet, ismerkedj meg valakivel, beszélj neki erről. A lényeg, hogy beszélj róla.

Majd változtass valamin, mondjuk ha nem fogadnak el a kollégák, válts munkahelyet, ha nincs jogsid akkor csináld meg, ha elkezdtél ugye valami sportot űzd azt. A lényeg, hogy fejlődj, agy kisebb feladatokat magadnak, ezek sikerélményt és pozitivitást adnak. A munkahelyváltás azért tényleg nagyon jól jönne, főleg ha nem fogadnak el..

Majd próbálj meg emberekkel ismerkedni, mondjuk interneten, vagy szólíts le valakit a parkban... tudom, mondani könnyű, de tenni kell érte, változtatni, kilépni a konfortzónádból..

Hidd el, lehet, hogy az elején nehéz lesz, de ha adsz időt magadnak feldolgozni, elfogadod, hogy normális ha szomorű, dühös, vagy egyedül érzed magadat és tudod, hogy ez nem lesz örökké így..

Kitartás. :)

Kedves kérdező!

Szívből sajnálom, ami veled és a családdal történt! Reménykedem, hogy sikerül újra talpraállnod, és feldolgozni ezeket a tragédiákat.

Sajnos sok okosat nem tudok mondani, szerintem bármit is teszel, ezt a fájdalmat még jóidejig el kell viselned. Talán annyit érdemes lenne tudatosítanod, hogy rengeteg aranyos, értékes lány van, aki szuper barátnőd lenne, nem érdemes sokat bánkódni egy miatt (habár emlékszem, az első szerelem nekem is sokáig fájt).

Igaz barátokat nem hiszem, hogy tudsz úgy találni, ha tudatosan keresed őket, ez olyan, mint a kapcsolat: vagy kialakul, vagy nem. Ennek ellenére nyitottnak kell lenni rá.

Próbáld meg valamivel elterelni a figyelmed, nézz sorozatot, játsz a gépen vmi online játékot, járj társaságba, stb.

Bocsi, ha kicsit összeszedetlen az írásom, nagyon fáradt vagyok.

Szorítok, hogy jóra forduljon az életed, ne add fel!