Akinek "elszállt" a tinédzser kora és kimaradt az ezzel járó dolgokból az hogyan dolgozta fel felnőtt korára?
Általános iskolai és gimnáziumi évekre gondolok.
Kimaradtak a barátokkal való "lógások" későbbi bulik hülyéskedések.Nyári szünet élvezése.Ismerkedés a lányokkal...
Ebből a korból megmaradt barátok....Olyan jó nézni más 15 éveseket ahogy bandáznak együtt élményeket szereznek motoroznak fociznak gördeszkáznak bmxeznek vagy csak együtt kockulnak tökmind1 mit csinálnak de azt együtt teszik...Még ha az élet el is sodorja őket lesz mire visszaemlékezni.
Mondják sokan majd az egyetemen lesznek barátaim nagy valószinűséggel igen.De mi van azzal aki nem ment és gimnázium után dolgozni kell.Az ott kialakult kapcsolatok már soha nem lehetnek olyan mélyek mint azoknak akik régóta ismerik egymást.A barátság már szinte luxus főleg ha 20-30 év van köztetek.
Mindenkinek a régi időkből vannak barátaik...és nekem nincs senki ez nagyon rossz érzés.
Ezt én se tudom pontosan.Arra emlékszem alsó osztályban talán még voltak barátok.
Felsőbb iskolában pedig csak állandóan piszkáltak nem fogadtak be.Alapból csendes vagyok így ezzel is piszkáltak folyamatosan.Ez sem segített a helyzeten.
Úgy voltam vele majd lesznek máshol mások..."Túléltem"
Csak úgy telt az idő...és most itt tartok.
Tudom hogy az én hibám is nyitni kellett volna de aki már egyszer belém rúg vagy olyan megjegyzést tesz én azzan nem szívesen foglalkozom.
Nekem is "elszállt" a tinédzser korom. De még a gyerekkorom is. Egyetemre én se mentem, mondjuk nem is vonzott soha. 0 barát, kapcsolatok, kilátástalanság, öngyilkossági hajlam stb. stb.
Aztán 24-25 éves koromra egyszer csak úgy alakult, hogy megváltoztak az addigi körülményeim, és elkezdtem ÉLNI. Most 30 vagyok, de soha ennél fiatalabbnak, élénkebbnek nem éreztem még magam. Soha úgy nem élveztem az életet, mint most. Egyáltalán nem érzem azt, hogy siránkoznom kellene a múltam miatt.
Mindenkit máshogy, máshova sodor az élet, sosem tudhatod, mi minden vár még rád. Hidd el nekem, nagyon fiatal vagy, 10 év, 20 év múlva is még fiatal leszel. A legjobbakat!
Engem annyira nem rázott meg hogy kimaradt. Később az egyetemen meg diákmunkán lettek barátaim.
Amúgy meg sosem lehet tudni hogy hol talál az ember barátokat, szerintem a felnőttkori barátságok jobbak és tartósabbak mert nem választ el a suli befejezése, a költözés, nem vesznek össze hülyeségeken.
Nekem épp folyamatban van.... Vannak barátaim, de annyira de annyira érdektelenek és lusták hogy az már fáj. Mindig hívom őket hogy menjünk el ide-oda, de mindig sietnek haza, vagy "nincs kedvük". Amúgy meg nem gondolnám hogy azért nem, mert nem kedvelnek eléggé mert elvagyunk suli közben meg minden, de egyszerüen annyira beléjük van programozva ez a semmit tevés... És egyedül meg nyilván nem megyek sehova. Hazajövök, tanulok és ez megy minden nap. Pedig én mennék, meg jólérezném magam. De sajnos ez van.
*most jól kipanaszkodtam magam* :D
# 9 Az írásodból azt szűrtem le hogy gimis vagy még...sajnos nekem már elmultak ezek az idők
22f
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!