Ez már beteges?
Nagyon jó életem van, mind kéz szülőmnek van érettségije, dolgoznak, jó iskolába járatnak amit én választhattam ki mégis undorító ember vagyok....
Hatalmas félelmem hogy olyan leszek mint ők, sokszor pánikszerűen tör rám ez az érzés.
Illetve minden este rámtör a sorhatnék, ilyenkor beülök a sarokba (van mellettem egy nagy szerkény is így 3 fal vesz szorosan körül, ez biztonság érzetet ad) és sokszor megvárom magam, bár ilyenkor nem tudok gondolkodni csak csinálom, de annyira rá tudtam magam venni hogy a vállamon vágjam csak illetve a bugyi vonalán a csípőmeg itt senki nem láthatja meg.
De néha belegondolok hogy milyen szánalmasan nézhetek ki ott a sarokban a két mellettem levő falat utve, magamat szétvágva/égetve
Egyszerűen undorodok magamtól
16/lány
válasza:Az a baj, hogy semmilyen konkrétumot sem írtál le ... Attól félsz, hogy olyan leszel mint ők, de ők milyenek? :D
Most leírhatnánk, hogy nyugi nem leszel olyan mint ők stb... de attól nem lesz jobb a helyzeted.
Nem írtad le, hogy mért gondolod magadat "undorító embernek" magadat .... lényegében semmit sem tudtunk megrólad, csak, hogy furcsa pánikroham szerű dolgaid vannak.
Ezek alapján nagyon mást nem írhatunk, csak 1-2 nyugtató üzenetet, amit úgy is semmit mondóak lesznek, mert semmit sem tudunk rólad ....
Mit akarsz ezzel a kérdéssel?
Nem tudom, minden nagyon bizonytalan, még maga a kérdés is, de amíg leirtam addig nem tettem kárt legalább magamban
Hogy milyenek ők? Ezt se tudom megfogalmazni (tudom nagyon szánalmas) nagyon mások mint én, egyetlen közös bennünk a gyerekes stilus. Semmihez nem értenek, vagy legalábbis mindenre rá vágják hogy nem tudják, de én régen mindenre kiváncsi ember voltam, ez megváltozott.(iskolában is 200%ra tudtam mindent mert miközben tanultam minden apróságnak utánanéztem, elkalandoztam, érdekelt minden) most már én is ilyen nem erdekel ember lettem. Mindig panaszkodnak , de engem sosem hallgatnak meg.
Magamat szánalmasnak amiatt tartom, hogy így gondolok rájuk, mikor tudom hogy nem kéne, és amiatt mert ilyen undorító módon vezetem le az érzéseimet.
válasza:"Nagyon jó életem van, mind kéz szülőmnek van érettségije, dolgoznak"
eddig olvastam
válasza:Ohh, én értem mi baja van a kérdezőnek, azt hiszem. :D
Attól fél, hogy ugyanolyan érdektelen emberré válik, mint a szülei, pedig ennek a szöges ellentéte szeretne lenni.
Tévedek, vagy nem? :P
válasza: válasza:"Hatalmas félelmem hogy olyan leszek mint ők"
Akkor két mondattal lerendezem ezt a pánikszerűségedet.
Olyan vagy, amilyen lenni akarsz.
Ha nem akarsz olyan lenni mint ők, nem kell. Te döntöd el.
Ennyit erről. Félek hogy leugrok a hegyről ahogy mások is leugrottak.. Jah, de én döntöm el hogy leugrok e vagy sem, szóval rohadtul nincs mitől félnem, mert nem fogok leugorni, mert nem akarok.
"De néha belegondolok hogy milyen szánalmasan nézhetek ki ott a sarokban a két mellettem levő falat utve"
Gondolj bele, az emberek nagyrésze mennyire szánalmas nézhet ki amikor a semmin fennakadnak, hisztiznek, gyerekesen és fogyatékosan viselkednek. Mégsem számít. Mert emberek vagyunk, sokszor teszünk "szánalmas" dolgokat, amikből tanulunk.
Ha zavar hogy olyan leszel mint ők, miért ülsz le a sarokban és.. nem csinálsz semmit?
Ha zavar hogy egy szög a lábamban van én kiveszem onnan, nem csak sírok hogy hátha kiesik magától és tűröm a fájdalmat.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!