Csak az átlag alatti lányokat nem nézik meg az utcán, illetve csak náluk nem próbálkozik be soha senki?

Miért akarod, hogy megnézzenek vagy leszólítsanak az utcán, mire jó az? Én jobban örülnék annak, ha ismerkednének velem, mintsem csak megjegyzéseket tegyenek a külsőmre.

A kérdésre a válasz: normális, hogy átlagos FELÜLI lányokat néznek meg jobban, mintsem átlagos lányokat, akikből száz hasonló elhalad mellettük. De megnézhetnek átlagos alúli lányokat is azért, mert feltünően rondák:)) Inkább perverz emberek nézik az átlagos lányokat, de abban semmi dícsekednivaló nincs, ha az ilyenek megbámulnak vagy leszólítanak mindenkit aki p#nája van. Ez a magatartásuktól függ, sok normális pasi nem fog az utcán fütyűlgetni neked vagy utánad kiabálni, akármennyire szép vagy, mert nem olyan a viselkedésük.

"szóval ez nem mentség arra, hogy nincs senkim.."

Nem tudom mi baj lehet a kinézeteddel, de ez ritkán történik meg emberekkel, tehát én nem várnám, hogy legyen törvény arra, hogy buszmegállóban hazafele menet ismerkedjek. Aki olyan nyított, hogy bárhol felszabadultan cseveg utcai idegenekkel, azzal megtörténik, de ha te ilyen helyeken is zárkózott vagy (ez valamennyire látszik az emberek kisugárzásán), ne várd hogy a nyakadba ugorjanak csak azért mert szép vagy.

Bulikban, társalgási helyeken szépek-rondák egyaránt ismerkednek, nem csak a külsőn múlik, hanem a személyiségen is.

"én hiába nézek egy lányt"..

Nem minden lány szereti, ha random idegenek zavarbaejtően bámulják.

Ez a kérdés elég fura. Én épp az utolsó válasza miatt nem bámulom a nőket, mert félek hogy zavart keltek bennük/megijesztem őket.

Írogatja mindenki, hogy élőbe kell próbálkozni, de amikor az utcán vagyok (ráadásul Pesten) eddig egyszer sem találkoztam olyannal, hogy ismeretlen fiú leszólított volna egy lányt.

Internet nem jó, mert itt az arány borzalmas. Kb 5x több fiú használ netet párkeresésre, mint lány. Előbb találni olyan férfit, aki velem akarná "csinálni" (miközben elmondom neki, hogy nem vagyok meleg) mint nőt.

Élőben meg félek, hogy ismeretlenül leszólítok valakit, elküldenek a francba. (ugyanis az én tapasztalatom szerint senki nem csinál ilyet).

Mindennapokban pedig férfi körökben mozgok, szóval az azért van kilőve.

Hogy ha valaki tudni megoldás írhatna, mert én magam sosem jövök rá magamtól! 22f

Hát kérdező, nem tudom.

Én eddig azt hittem, legalább is reméltem, hogy nem kell egyedül megöregednem, de egyre inkább úgy néz ki, hogy mégis. :'D

Átlagos lánynak tartom magam, mind testalkatra, mind arcra. Nem volt még barátom, pedig már nem 12 éves vagyok.

Általános sulis osztályomba néhány kevésbé szép lány is járt, de tulajdonképpen nem volt semmi extra "baj" az arcukkal, tehát nem felszínességből mondom.

Inkább igénytelenek voltak. Zsíros volt a hajuk mindennap, némelyikük büdös is volt, állatszőrös volt a pulóverük, pólójuk.

Most lehet mondani, hogy a belső szépség fontosabb, de ezeknek a lányoknak a belsője sem volt túl szép.

Az egyikük úgy hazudott, mint a vízfolyás, mindenről mindenkinek, pletykált, és megbízhatatlan volt, a másik pedig idegesítő és gyerekes, tanulni meg mindkettő lusta volt. :D

Vagy a 8. utáni nyáriszünet tett nekik nagyon jót, vagy a gimis osztályuk, amit nem hinnék, mert mindketten a város leglepukkantabb gyűjtő iskolájába mentek, de mindkettőjüknek volt már barátja.

Nem irigységből mondom, mert nem irigylem el tőlük a barátjukat, csak azon gondolkodom, hogy vajon mi történt azalatt a nyár alatt, hogy így megváltoztak.

Vagy a barátaik is ugyan az a kategória, mint ők? Nem tudom :P

Van egy csomó normális és szép 18-20 éves lány, akivel nincs semmi baj, de mégsem volt még barátjuk. Szóval nyugi, neked is eljön egyszer majd az igazi. :D

Ronda vagy!!!!! pfujjj!

Tuti az vagy!!! :P :P :O :D

Én is így vagyok, még a sztereotipikus építőmunkások sem vesznek észre, pedig róluk köztudott, hogy mindenre rámozdulnak, amin lyuk van. Csak középkorú hajléktalanok és közepesen perverz öregurak szoktak néha odaszólni valamit, ami harmincon innen azért nem éppen hízelgő, de ez van, sosem voltam szép, nem is leszek, így nem lep meg. Egy rövidke kapcsolatom volt, azt is csak annak köszönhetem, hogy a volt kedvesem ízlése hírhedten rettenetes, pedig nem szorul rá arra, hogy ocsúból válogasson.

Egyébként mi ez a megfogalmazás, hogy "nem mentség" arra, hogy nincs senkid? Mintha bűn vagy szégyen lenne egyedülállónak lenni.