Nagyon meg változott mindenki körülöttem. Hogy tudnám elnyomni a magány érzését?

Már volt itt egy kérdésem, de azóta változtak a helyzetek+ nem is fektettem ki magam eléggé. Egy 14 éves lány vagyok. Az általános iskola utolsó évét járom. Nem vagyok kitűnő tanuló, de benne vagyok a 10 legjobban. Falun kezdtem el egy vegyes osztályban tanulni (aki nem tudná az olyan, amikor nincs elég gyerek és összetesznek több osztályt pl. 4 negyedikes + 3 harmadikos stb.) ezért mikor városba mentem iskolába, picit gyengébb voltam mint a többiek, de behoztam. 1-4 osztályban eléggé csúfoltak, amiatt, hogy egy szabálybetartó kislány voltam, és eléggé forró fejű is. Mikor városra mentem iskolába, szereztem magamnak barátokat, sokkal jobban éreztem magam, és úgy éreztem egy jó társaságnak lehetek része. Mára már egyesek lekezelően, mások meg úgy beszélnek hozzám hogy érezetik, hogy jobb lenne az osztály közössége nélkülem. Ők olyan jól elvannak, rám meg csak akkor figyelnek ha esetleg valami vicceset mondok. Próbálok ismét vissza férkőzni közéjük mert nagyon megszerettem ezt az osztályt és most utolsó évünkre nem akarom "elveszíteni".De nagyon rosszul esik, hogy megváltozott a velem való viszonyuk. Mindig az a beszédes jókedvű lány voltam, aki a társasághoz volt szokva, és most annyira nehéz a padban csak ülni és mosolyogni. Emellett ott vannak a szüleim akik csakis a hibát lássák bennem. Soha nem a jó oldalamat nézik, hanem a hibákkal teli oldalmat. Nem bátorítanak, sőt lerombolják az önbizalmam. Azt mondják nem tanulok, pedig tudják hogy mindent bele adok, csak nem tudok mindent megérteni. Ahelyett hogy segítenének azt mondják, hogy hasznavehetetlen vagyok és hogy nem fognak valosulni az álmaim, mondjak le róluk, hülye vagyok, meg néha egy-egy taslit is kapok ha megakarom mondani a véleményem. Megmondják, hogy kivel barátkozzak kivel nem, elengedni elengednek erre-arra de utána megkapom hogy egy tegergő khmm ribizli vagyok... Így úgy érzem, hogy soha nem voltam ennyire egyedül. Nem tudom, hogy mit t thettem, hogy kiérdemeltem ezt de kiszeretnék "jutni" ebből az állapotból. Egyre több pánikrohamom is lett az utobbi időben, és egyáltalán nem tudom mit tehetnék.

Helyesírásért/elírásért bocsánat.

14/L