A férfiak nem szoktak depressziós lenni?

Nem kíméli a férfiakat se. Elvileg egy kicsivel tényleg ritkábban fordul elő, mint nőknél, de nem sokkal.

Régebben jellemzőbb volt, de még most is elég gyakori, hogy nem kérnek segítséget, mert gyengeségnek érzik az állapotukat. Sokan inkább alkoholt isznak.

Gyakrabban követnek el befejezett öngyilkosságot, mint a nők.

Akiket én személyesen ismertem, azok ugyanazt csinálták, mint én (nőként) amikor depressziós voltam: feküdtek az ágyban, nem mozdultak ki a lakásból, keveset ettek, gyengének, fáradtnak érezték magukat.

Problémái mindenkinek vannak nemtől függetlenül, az, hogy a férfiak elvileg fizikailag és lelkileg is erősebbek, még nem jelenti azt, hogy nem törhetnek össze. Meglepődnél, mennyi depressziós férfi létezik.

A depressziós barátokról annyit, hogy jelenleg nekem is van egy, ez annyiban működik jól nekünk, hogy mi elmondjuk egymásnak a problémáinkat, és egymásra koncentrálunk, mint magunkra. Persze ez is relatív, mindenkinek más működik a depresszió legyőzésénél.

15/l

Köszönöm a kérdésed :D

De, én kifejezetten szoktam.

"Kiskoromban" (értsd 18 évesen) vágtam is magam, szerencsére már leszoktam erről.

Mostanában ha depressziós vagyok, akkor az introvertáltság, szomorú zenék, rahedli sorozat és édesség, minél kevesebb kimozdulás. Hát nem vagyok szép látvány ilyenkor :D De azt hiszem azért, mivel gyerekkorom óta hajlamos vagyok depresszióra, egyre jobban kezelem, és egyre kevésbé jön elő :)

Most éppen nem vagyok jól egyébként. De nem vészes.

A continental indít most valami képzést, technikusi, vagy ilyesmi. Nézz utána.

[link]