Most már le kell írnom valaki megpróbálna segíteni légyszíves?

Megpróbálom röviden. Kiskoromban apám folyton szekált, és amúgy is egy agresszív ember nem szeretek vele beszélni egyáltalán, mindig a magánszférámban van. Nem volt saját gyerekszobám, ezért mindig mellette kellett lennem és folyton beleszólt mit csinálok, hogy, stb szerintem el tudjátok képzelni. Aztán apum elköltözött, és szerencsémre már nem látom csak nagyon nagyon ritkán kevés ideig. Viszont nyomot hagyott sikeresen, mert egy szociális analfabéta lettem. Kiskoromban nyitott voltam, könnyen barátkoztam aztán jött az iskola, és apum is rajtam hagyta nyomát jött a bullying korszak kiközösítés stb. Ez egészen nyolcadikig eltartott, de akkor már szereztem egy két barátot viszont egy költözés a gimnázium kezdetekor őket is elvette tőlem. Itt vagyok már 3 éve az új városomban, és szorongok, egyszerűen nincsenek barátaim. Mivel kiskoromból nekem kimaradt ez az egész barátkozós történet, el se tudom képzelni hogyan kell ezt. Az utcán ha valaki szimpatikus szóljak hozzá? Nem értem.

Ez pedig csak az egyik nem kicsi probléma, a saját otthonomban félek mikor már csak anyum van itt akivel remek kapcsolatom van. Apám olyan nyomokat hagyott ami miatt 17 évesen még mindig nem tudok teljesen élni. Évek óta mindent megteszek, de nem jutok a kettőre. Nem nézek ki rosszul, ápolt vagyok, normális testalkatú, odafigyelek a fogaimra.. Mégis alábecsülöm magam, és a szociális képességeim nagyon gyatrák.

Hallom másoktól hogy facebookon ennyi meg annyi ember ír nekik mire hazamennek. Nekem senki. Most van egy lány akit nagyon megkedveltem, párszor találkozgattunk is, úgy vettem észre hogy bejövök én is neki, de most meg már nehezebben tudom elérni facebookon és mintha megunt volna. Ez annyira összetörne hogy már nem tudnám mit csináljak.

Minden segítségre nyitott vagyok és köszönöm szépen. Valamit muszáj tennem és gyorsan, egyedül nem megy már.