Hogyan ne essek vissza a magányba?

Szociális fóbiám van, mivel a rettegésben töltött iskolaidőn és a lerészegedős havi kb egyszeri bulikon kívül egyáltalán nem mentem ki a szobámból az elmúlt pár évben, ezért nem is csodálkozom rajta.

Mostanában viszont mintha sikerült volna találnom egy kiutat.

Azt olvastam, hogy próbáljak minél többször emberek közé menni és akkor egy idő után már vágyni fogok rá.

Hébe-hóba eljárok boltba és egy nagyon nagy segítség most a munka. Korombeli srácokkal (közülük 2 haverom) vagyok egy helyen és nem sokat lelkizünk (konkrétan nem is nagyon beszélgetünk, csak felszínesen), de mégis nagyon feldobódom tőle.

Telefonon is végre sikerült beszélnem többször is egy számomra fontos személlyel, pedig eddig a telefonálástól is rettegtem.

Tehát mondhatni jó úton haladok, de félek, hogy ha vége lesz a melónak (augusztus 1.), akkor utána kevesebb lehetőségem lesz emberek között lenni és nem fogok találni megfelelő alternatívát. Pénzem nincs sok és barátaim sem, akik eljönnének velem valahova.

A másik dolog, amire nem tudok rájönni, hogy, ha igazából jól is tudom érezni magam az emberek között, akkor az iskola számomra miért maga a pokol?

17/F