Szerintetek van olyan ember, aki senkinek se kell, ezért magányban kell leélnie az egész életét?
Ne hari, de ez is csak olyan duma. Nem tudok magamban hinni, minden egyes csalódás kikezdi a hitemet.
Bocs mindenkitől a nyafogásért, de ma nagyon sz@r napom volt. Hetekig azt hittem, na végre, valahára! aztán nem...
A nap ma is felkel és jönni fog egy uj esély,amit nem eresztes el!
Csak észre kell venni :D
Én eléggé magamnak való vagyok, és nem tudok egyszerűen beilleszkedni a "társadalomba", akárhogy is próbálok, mindig csalódás ér és arra jutok hogy inkább jobb egyedül. Ezért sajnos párt, barátokat sem találok magamnak de már szinte bele is törődtem.
A legrosszabb az, hogy bárhova megyek, egyedül megyek, és még ott is láthatatlannak érzem magam...
pl: Én. Rég megszoktam a magányt. Elfogadtam hogy egyedül fogom leélni az életemet.
27/N
szia én is magányos vagyok sok rossz és sok csalódás ért már, nehezen bízom az emberekben az utóbbi 1-2 évben kezdtem kicsit változni.
Sajnos egyszerűen kínosan érzem magam emberek közelében,nem tartom magam jónak sem emberileg sem mint pasi sem sehogy próbálok változni de nagyon nehéz. Pl kicsit összeszedem magam úgy érzem nem vagyok akkora szerencsétlenség stb erre valaki beszól hogy furán megyek vagy fura a hangom esetleg hogy túl nagy darab vagyok lehet hogy nem úgy gondolta vagy ilyesmi de ez engem vissza vet és a gát ami leomlóban volt erősödik és van hogy nincs erőm újra lerombolni vagy belekezdeni ilyenkor fordulok
igazán magamba. Ah de a lényeg ha beszélgetnél írj rám kérlek.
21f
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!