Miért kelett megszületnie az ilyen embernek?

Figyelj!!! Ne gondolj ilyenekre!! Nem gáz,hogy 23 évesen nem volt még barátnőd,mindennek eljön az ideje. Tényleg próbáld meg élvezni az életet,biztos történnek veled jó dolgok,csak nem veszed észre,nem tudsz neki örülni. Simán kitanulhatsz még valami jó szakmát,amit élvezel. Fel a fejjel és ne akarj meghalni!! Szép estét :)

Szedd össze magad. Senki nem akar és nem is fog egy olyan emberrel barátkozni, akiből árad a keserűség. Keress hobbit magadnak, költözz el, változtasd meg magad és olvass önfejlesztő könyveket. Ezeket tudom javasolni, de tök mindegy, mert valószínűleg úgyis folytatni fogod ezt a nyekergést.

A hozzád hasonlókból (is) élnek a pszichológusok. Keress te is egyet magadnak. :-)

keress új dolgokat, légy kreatív, menj el sok helyre és érdeklődj munka után, előbb utóbb csak lesz vmi

Én is így voltam vele kb ,de nálam úgy kezdödött hogy megbuktam 11-be szakmán aztán elmentem abból a suliból majd anyámék kerestek egy sulit ami esti gimnázium és ott voltam pár alkalommal ,majd kimaradt egy nyár ,fizetős volt,nem érdekelt,ott hagytam ,nem tudtuk fizetni ,apám nem vitt be (drága volt a benzín ,+messze volt) asszem ,majd visszairatkoztam oda abba a suliba esti-gimnáziumba ahol megbuktam szakmán 11-be csak ott nem szakmára tanultam hanem estire ,na ott 2x buktam ,ezek alatt az évek alatt míg bukdácsoltam nem volt melóm csak otthon "voltam" nekem is nagyon rossz kedveim voltak ,a csaj gondok ,meg hogyan kell zenét írni,meg görcsölés stb stb..mikor ez a korszak végetért ez a bukdácsolós ,suli után(amit nem végeztem el ) elkezdtem keresni interneten munkát ,önéletrajzokat irtam,nem találtam magamnak valót..meg kerestem egy harmadik középiskolát a neten ,megtetszett a suli logója a honlapon és írtam emailt nekik beiratkoztam,11-be(emelett még 1-2 sulinak írtam de oda nem vettek fel a kor miatt ,az a másik úgye a pénz)..Eleinte nehéz volt de aztán ahova beiratkoztam ingyenesen ott meg kellett izzadni az első napokba ,hetekbe,mert félős voltam,de aztán kialakitottam magamnak valahogy a dolgot ,jó tanárok akik támogatnak,más-más osztálytársak -vegyes,,jó- nevettem az osztálytársaimmal meg hülyéskedtem de volt így is elvárásom feléjük rengeteg ,,de végülis megbuktam itt is az első évben mert nem tanultam otthon!!!,aztán maradtam a másik osztállyal,átmentem matek pótvizsgán és most 12.-es vagyok ,úgy volt hogy 11 től jártam a mostani iskolámba .Elmondom még gyorsan hogy mikor megbuktam az új iskolába(a mostaniba) akkor az a gondolat is felmerült hogy hagyom az egészet a fenébe iskolástúl,de aztán unatkozások hátán firkáltam órán,rajzoltam ,szöveget írtam meg próbálkoztam kialakitani más látás módot ,,az órai anyagot már tavaly úgye leírtam ,tanultam a tavalyi példából nem nagyon akartam megbukni..de nem is tanultam sokat,itt is voltak vágyaim ,álmaim ,próbálkoztam lányoknál nem ment na akkor bedurciztam mint a lányok ,otthon és hazafele ideges voltam ilyenkor ,stresszeltem..ritkán beszélgettem a régi osztálytársakkal szünetbe.Azért folytattam mert motivált valami,pl az interneten egy zene,vagy telefonon este egy motiváció ,vagy vettem egy sütit a boltba mert nem éreztem magam jól,minden apróság számított ami lökött a pozitív irányba egy kicsit is addig míg nem teszek valami rosszat ha lehet így fogalmazni,én nem voltam kitartó csak az időmet fecséreltem ,de megpróbáltam, nem tanultam belőle sokat csak mondjuk most sok füzet van előttem és 1 tankönyv is és járok iskolai korrepetálásra ennyi.de arra is heti 1x jó pénzért.Dolgozni először :mostani sulinál kezdtem el kb 23 évesen kertet takaritottam,aztán az épület bel külterét takaritottam ,köműves segéd pár nap,tesco árú feltöltő,meg egy két hely kb (most Jó helyen vagyok ami 600 ft/órát fizet,nem jó semmire anyagilag )