Létezik, hogy nekem soha nem lesznek barátaim? Másoknak ugyanazokon a helyeken hogyan lesz hetek alatt sok haverja, nekem meg évek alatt egy darab se?

Évek óta nincsenek haverok, barátok. Sok helyre eljárok de hiába. Mindig próbálkozok az embereknél, senkit nem ítélek meg elöre, én mindenkivel próbálkozok barátkozni. Azt veszem észre hogy mások akik ugyanoda járnak mint én, pár hét után már köszönö-beszélö viszonyban vannak csomó mindenkivel. Én hiába ismerkednék nekem köszönni se szoktak. Sokszor van, hogy ráköszönök emberekre, de ök nem reagálnak rá.

Aki szimpatikus vagy bármi azzal szóba szoktam elegyedni, beszélgetek, kérdezek valamit. Valahogy nem vevök rám az emberek. Más 26 évesnek több száz ismeröse van, közeli barátaik vannak, szórakozni járnak, esküvökre, kirándulásokra.

Nekem évek óta egy ismerösöm sincs. Eljárok karatéra pl , de engem nem hívnak el edzés után a többiek még 2 év után se a 2 hete járó újakat meg elhívják. Miért van ez? Ez ilyen általános velem kapcsolatban.