Kezdőoldal » Emberek » Magány, egyedüllét » Fiatalon kiábrándulás az...

Fiatalon kiábrándulás az emberi kapcsolatokból?

Figyelt kérdés
Csak én érzem magam kiábrándultnak magam az élet minden terén? Úgy érzem minden "barátom" csak ki akar használni, és amint már nem tudnának semmit sem kérni tőlem, egyből megszakítanák velem a kapcsolatot. Szerelmi életben szintén ezt éreztem. Hallgassam meg a panaszkodást, nyújtsak támaszt, de ha nekem van valami bajom akkor csak elcseszem a másik kedvét meg inkább tartsam magamban, stb... Ezek a dolgok hatására, megtanultam a lehető legkevesebbet panaszkodni, illetve az érzéseimről beszélni, de most meg mindenki azt hiszi hogy valami érzéketlen gyökér vagyok... Pedig csak nem akarom az embereket untatni azzal ami úgyse érdekli őket. Teljesen kiábrándultam az emberekből, és úgy érzem akármennyi "baràttal" veszem körül magam, akkor is egyedül maradok. Érezte már így valaki magát? Előre is köszi a válaszokat, privátot is írhattok nyugodtan :) 17/F

2016. dec. 8. 22:44
 1/6 anonim ***** válasza:
Mintha csak én magam írtam volna... 25/F
2016. dec. 8. 22:59
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/6 anonim ***** válasza:
54%

Én is így érzem de évtizedek óta. És csak a keleti blokk országaiban, ahol a szovjet megszállás vagy a kommunizmus valami fura agymosást okozott az embereknek. Miszerint hozzászoktak ahhoz hogy az állam és a többi ember kötelessége hogy neki adjon, de cserébe nem kell egyenértéket adnia. És a rendszerváltás után sem változtak az emberek. A szabad nyugati országokban sosem érzem ezt a mentalitást. És ott korra és nemre való tekintet nélkül mindenki barátom szokott lenni. Viszont azt éreztem hogy a nyugati polgárok inkább adakozó kedvükben vannak, folyton valahogy segíteni, kedveskedni, örömet okozni akarnak és nem pedig kapni, mint az egykori gondoskodó államok (szocialista országok) polgárai.

Amúgy azzal hogy az emberek csak kapni és kérni szeretnek, azzal teljesen hülyének nézik a másikat. Valószínű ezért csinálják, a csicskáztatásnak egy enyhébb formája. Nyugodtan rúgd ki őket az életedből mert normális emberi kapcsolatokat találsz a nem agymosott országokban.

2016. dec. 8. 23:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/6 A kérdező kommentje:
#2 Hidd el, kirúgnám őket szívesen, de mivel osztálytársaim még 2 évig, nem tehetem :/
2016. dec. 8. 23:08
 4/6 anonim ***** válasza:

Ismerős, èn ezèrt is vagyok már inkább állatpárti^^

/L

2016. dec. 9. 09:44
Hasznos számodra ez a válasz?
 5/6 anonim ***** válasza:
Ez pont annak a jele, hogy rossz emberekkel vagy körül véve. Tudom magamról, igaz én nekem már 14 éves koromban rá kellett erre döbbennem, sajnos mostanra már annyira elidegenedtem az emberektől, pedig nem nézek ki rosszul, meg vagyok a magam talpán 23 éves korom létére, viszont az élettörténetem nagyon rövid lesz érzem, én már csak a végen tudok gondolkozni, szóval én a jó ellenpélda legyek számodra. Tudnod kell Magyarországon nagyon sok az úgymond energiavámpír (utálom ezt a szót használni) ember, meghallgatnak csak azért hogy majd jól kibeszélhessenek a hátad mögött, kétszínűek a kisgyermekektől kezdve az idősekig a legtöbben ilyenek idehaza, éltem több évet külföldön (anglia, később német ország, majd ausztria, szlovákiába rendszeresen ingázom) de ilyen lehangoltsággal, megtörtséggel teli nép kevés van Európában, ezért ráhangolódtak a mások bajain való "falatozásra, csipkelődésre", akárki akármit mond nekem, a hazánkban élő emberek nagyon zsémbesek, és rossz indulatúak sajnos túlnyomó részben, ezért is van idehaza ilyen szocializmust idéző lelki nyomor. Panelokban nevelkedtem, ezek az én észrevételeim, jogában áll mindenkinek mást mondani, de magunknak hazudni és tagadni mindezt butaság. Én az interneten ismerkedtem meg az összes ismerősömmel java részt, magamfajták, sokat játszanak online, mind kedves ember, egyre kevesebbet gondolkozom azon hogy kinyírjam magamat, talán ázsiában szeretnék letelepedni, persze ázsia is igen vegyes népséggel büszkélkedhet, a kínaiak nagyon el vannak hidegülve, és sok az állatkínzás. Magam részéről kórea, vagy japán, a nyelveket már tudom majdnem mind.
2016. dec. 9. 23:30
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/6 anonim ***** válasza:

lelkitárs ;)

Nem, egyébként viccet félretéve, én is így érzek nagyon sokszor. Vannak barátaim, nem zárkózok el a külvilág elől, de az emberek inkább csak körülöttem vannak, mintsem velem. Tudod, társas magány... A gondjaimat megtartom magamnak, nem panaszkodok, ellenben én mindenkit meghallgatok, és mégis én vagyok a szívtelen, lelketlen. Csak mert én nem teregetem ki a gondjaimat, mint mások. Ismerős, nem?

Ha gondolod, beszélhetnénk még.

16/L

2016. dec. 12. 19:24
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!