Miért ilyen szemét a társadalom?

Mert volt egy rendszerváltás és azóta az ország bűnöző és tolvaj hajlamú söpredékének nagyon kinyílt a csippája és például kispolszkit robbantanak az Aranykéz utcában, bombát a Teréz körúton, gépfegyvert ropogtat Bőnyben, stb. A társadalom további söpredéke meg fehérgalléros bűnözőként mutyizik, Quaestorkodik, közpénzt lop, munkáson élősködik, stb.

Éltem a szocializmusban és nem jellemezte a társadalmat az amit a kérdésedben felsoroltál. A rendszerváltással valami "eltört" az országban.

Lehet lepontozni aki nem ért egyet, de attól még ez marad az igazság.

Ó, annyira nem bonyolult ám az élet.

Valahogy mindig azok keseregnek a pocsék munkák és a munkanélküliség miatt, akik bahahsztak tanulni gyerekkorukban, csak átbukdácsoltak elégséges meg közepes eredményekkel, míg a szorgalmas társaik sorra kapták az ötösöket, versenyekre, különórákra jártak. Igaz, hogy cserébe kevesebb volt a szabadidejük, de vinni akarták valamire. Szakmát sem úgy kell választani, hogy mi épp a legnépszerűbb vagy legkönnyebb, a piacképesség a döntő. Volt aki a gimi alatt megtanult egy-két nyelvet középszinten, a másik inkább szétitta az agyát a bulikban. Na ennyi a kulcsa a normális munkahelynek.

A párkapcsolat sem vezethető le kizárólag a külsőre. Egy ideig rá lehet fogni a dolgot a "túl gizda/szemüveges/kövér/kráterarc vagyok" kifogásokra, aztán a többség azért felfogja vagy megtapasztalja, hogy a nőket halálba idegesítik a magukat sajnáltató pasik, akik sosem elégedettek semmivel amijük van, mindig a hibáikat emelik ki. Óriási energiabefektetés csak hallgatni is az ilyesmit, menekülnek is a nők ettől. Le is lehet adni ám az igényekből, mert lehet hogy te XY nőt képzeltél el magad mellé, de az köszönő viszonyban sincs a lehetőségeiddel. Ott kell horgászni, ahol hal van. Nem szabad leállni az ismerkedéssel az első pár kudarcnál, lesz még több is. Viszont 99 nem is 1 igen az igent jelent. Akinek nem kellesz azt hagyod, és mész a következőhöz. Az utolsó fogatlan cigánynak is van felesége. Onnan már rajtatok múlik a család is.

Egy biztos: ha saját magad nem becsülöd és ezt mutatod kifelé, más sem fog becsülni soha.

A stílust pedig azért kaptad, mert simogatással nem lehet kirobbantani az embert abból, amiben vagy.

Hidd el, senkit nem érdekel ha elásod magad, de ha változtatsz és értékesebbé teszed magad, megismersz olyan embereket, akiket már igen.

# 2: Meg is tudod mondani hogy mit kell tennünk annak érdekében hogy élhető legyen a társadalom? Például hogy eltűnjenek a politikai és gazdasági életből a keresztapák és a haveri kapitalizmus?

# 4: Addig oké amiket írtál, és saját tapasztalatból mondom hogy tényleg nem kell Einsteinnnek lenni ahhoz hogy szín jeles legyen valaki és két idegen nyelvet megtanuljon, piacképes diplomát szerezzen és állása legyen. Ahogy a legszebb lány szívét sem nehéz elnyerni. De hogyan lehet megszabadulni az élősködőktől, hogyan lehet elérni azt hogy mi és az utódaink ne élősködők csicskái legyünk hanem egy élhető országban élhessünk? Azon kívül hogy ácsolunk egy afrikai dzsungel tisztásán egy faházat és máris nem tartunk el élősködőket és korrupt milliárdos keresztapákat.

Hogy megmutassa mindenkinek, milyen nem akar lenni.

Írj rám egyéb kérdéssel, magyarázatért.

Rendesen összesodorta az élhetetleneket ide az oldal. :D

Támogatom. Mind költözzetek erdőbe, hiszen a jelenlegi életben csődöt mondtatok, épelméjű nőstény pedig nem néz felétek. Éljen a (kis)kolbásztársadalom!