Minek kell nekem élnem? Semmi értelme sincs az életemnek. Szinte csak dolgozok. Se barátok se se barátnő. Önbizalomhiányos, és gátlásos vagyok.27f

Utsó vagyok:

Akár még blogot is elkezdhetsz vezetni a haladásodról.

Sok srác van, aki hasonló cipőben van, talán még egymásnak is tudtok támogatást vagy tippeket adni, segíteni az ismerkedésben.

És magadnak is lesz egy úgynevezett naplód, láthatod, mennyit fejlődtél idő közben.

Persze ezt nem muszáj, ha nem vagy az az irogatós fajta, én ezt a plusz tippet azért adtam, mert magam is blogolok, nekem jó hobbi, ami szintén plusz motivációt ad a szar napjaimban, hasznosnak érzem magam.

Na látod, máris fel tudsz állítani egy célt: Nem futamodsz meg.

Az hogy mit mondasz, meg tényleg szinte tök mindegy.

Mit tudom én, a boltban vásárlásnál pl nézegeted a tésztákat, ott áll melletted egy csajszi, odafordulsz hozzá, hogy "Bocsi, nem tudnál segíteni nekem? Nem vagyok egy nagy konyhaművész, de spagettit szeretnék csinálni, eldöntöttem, elkezdek főzni.

Itt van kétféle, makaróni meg sima spagetti, melyik lenne hozzá a legjobb? - Mond valamit. - Hú, tényleg? De jó, te szoktál főzni? Én még csak most gyakorlom. És nem nehéz, mire figyeljek, hogy jó legyen?" És biztos hogy megy is a beszélgetés. (Megjegyezheted a végén, ha elég bátor vagy viccesen, hogy ha tényleg sikerül, a legközelebbire meghívod egy vacsira. :) )

Most ez egy teljesen banális példa volt, de kezdetnek és hogy szokd a nőkkel való beszélgetést teljesen jó. Ne az legyen a célod feltétlenül először, hogy elhívod egyből, hanem csak beszélgess. Aztán el fog jönni az is, amikor már eljutsz oda, hogy elmered hívni is valahova egy kávéra vagy valahova.

"A célt, tudom, még százszor el nem érem.

Mit sem tesz. A cél voltaképp mi is?

A cél, megszűnte a dicső csatának,

A cél halál, az élet küzdelem,

S az ember célja e küzdés maga.

"

(Célnél ne arra gondolj, hogy meghalsz, hanem maga a történet ér véget, mely számodra pl egy barátnő szerzése.)

Ha, nem küzdesz meg a barátnődért, azaz semmit sem teszel érte, hogy legyen, akkor ne várd el az élettől, hogy "eléd rakjon egyet". Munkahelyeden barátokat szerintem tudsz szerezni, ha a kollegákkal beszélgetsz, és ha sikerül mondjuk elérned egy bizalmi kapcsolatok akkor talán ők is segíthetnek.

Most a magad számára keresed a kifogásokat, vagy számunkra?

Ide figyelj, ott egy csaj, elkezdesz visszaszámolni 5-től vagy 10-től, és 0-ra meg kell szólítsd. Ugyan úgy, ahogy nyáron beereszkedsz nyakig a hidegvízbe. Az se megy könnyen.

Egyszerűen megparancsolod magadnak. Azt hiszitek az életben minden könnnyű. Ha érzik hogy nehézség jön, vagy valamiért meg kell dolgozni, rögtön jaj nyifi nyafi nyifnyif én nem tudom, jaj az élet így úgy szegény kicsi fejem... A tanítványaim közt is van ilyen töketlen. Nem is haladnak semmit. A másik típus, aki ha érzi, hogy nem megy neki valami, dühbe gurul, és addig csinálja amíg sikerül neki. B_zmeg, kva nehéz néha. És mégis, befogod az orrod, megcsinálod és kész.

Ha te az 1.csoportba tartozol akkor itt fogsz stagnálni az önsajnálatban, rosszabb esetben elkezdesz inni, mint sok magyar, oszt látlak majd a Blahalujzán.

Te kell eldöntsd. Valami motoszkál már benned, mert kiírtad a kérdést. De a mi a francot vársz tőlünk?