Nagyon "egyedül" érzem magam. Mit tegyek?

Arra azért számíts, hogy akikkel most sincs közös témád, lemorozsolódnak, amint kikerültök az iskolából. Viszont a "találtál valami jó [filmet, sorozatot, zenét, receptet, játékot]?" mindig jó kérdés (esetleg a "húúú, olyan filmet láttam szerintem neked is tetszene" verzió is), ha tudod, hogy csinált valami extrát (pl. én a jövő héten workshopolni megyek), az is.

Család: márpedig ha hiszed, ha nem, attól, hogy nem vagytok egy korosztály még kíváncsiak lehetnek a fejedre, hogy hogy vagy, mi történik veled.

Van korosztályodbeli lány a családomban, rohadt messze lakik, évente, ha 2x látjuk egymást az már jónak számít, de állattartás, könyvek és zene témakörben mindig el tudunk beszélgetni, gyakran iskola (osztálytársak, barátok, pasik) témakörben is. Szóval a közös téma részben akarat kérdése is.

Az is egy jó és támogatandó megoldás, hogy megtanulod minimum tűrhetően érezni magad a nagyvilágban egyedül is, mert nem lesz mindig ott valaki melletted, hogy fogja a kezed.

Másrészt viszont ismerkedni is meg kellene tanulnod, mert gyakran azon múlik a barátság, hogy meg mered-e szólítani a másikat: "Szia! Te is a az XY termet keresed?" "Bocsi, jól hallottam ti erről meg arról a bandáról beszéltek?" Illetve a következő, roppant értelmes párbeszéd egy buszon zajlott le, a csaj egy átlátszó mappát szorongatott a kezében, én meg hulla fáradt voltam és kicsúszott a számon: "[a képen szereplő alternatív énekesnő neve]?" a mire ő teljes döbbenettel az arcán visszakérdezett: "Te ismered?!" (Kiderült, hogy iskolaidőben 2 utcára lakik tőlünk és van még néhány ezer közös témánk.)