Közületek van olyan, akinek a kinézete miatt nincs senkije és tönkrement az élete?

Szerencsés vagy, hogy csak ennyi bajod van, én cserélnék veled. Nekem az arcformám furcsa, ezért nincs esélyem, sosem fogok kelleni. Egyébként minden másban nagyon sikeres vagyok, de hiába.

A vékonyságod nem a kevés kondi miatt van, hanem rossz hatásfokkal emésztesz, a szerencsétlen tested nem tud miből építkezni. Egyél még több kaját a kondi mellé, tömd magad jó minőségű kajával és megoldódik.

"minden egyes dekáért hónapokat kell szenvednem"

Vissza fogod még sírni ezt az állapotot 40 éves korod tájékán!

Különben nem nagyon értem, mi a gondod. Fiatal koromban egyik fiú ismerősöm se volt különösebben magas, szinte mind gebe volt és ennek ellenére nagyon élvezték az életüket.

Nem a kinézeten múlik. Sôt, egyáltalán nem. Fôleg így, hogy vékony vagy, mert szerintem ez nem egy nagy probléma, férfiként ducinak lenni sokkal rosszabb.

Csak a saját példámat tudom felhozni neked. Bátran állíthatom, hogy jó külsôm van, évekig fejlesztettem. Mégsincs soha senkim, és kb 0 tapasztalatom van. Férfiasan, jól öltözködöm; évek óta sportolok, egy enyhén sportos, vállas alkatom van; 188 magas vagyok; arcra valamivel jobb vagyok, mint az átlag; normális, divatos (nem ecset!) de férfias séróm van.

És ez tudod miért van? Mert gátlásos vagyok, nem kezdeményezem soha, nem nyitok mások felé, azt sem hagyom, hogy felém nyissanak. Nem vagyok magabiztos. Továbbá eltér az értékrendem a korombeliek nagy részétôl.

Ezezk azok a dolgok ami miatt nincs sikerem. Most, hogy a külsômet rendbetettem, elkezdem fejlszenteni a belsômet is, és reménykedem, hogyha tényleg teszek a dologért, akkor elôbb-utóbb akad egy lány, akivel boldog lehetek, és akivel megoszthatom az életemet.

Egy dologban biztos vagyok: a belsô és a gondolkoddásmód 10.000x fontosabb a külsônél, erre utóbb jöttem rá. Ezt a környezetemen tapasztalom is egyébként. Akinél meg nem így van, azzal nem érdemes foglalkozni, hiszen nálad egy felszínesebb értékrendet képvisel. Nekem pl nem egy "jó suna", vagy egy "fullos csaj" kell, hanem egy kedves, szimpatikus, mosolygós lány.

Azt javaslom nézzél magadba, és keress meg a hibát, és javítsd ki. Nem lesz könnyû, de hidd el, ez a helyes út. Én is ezen vagyok jelenleg.

Sok sikert!

19f

Én arcra nem vagyok ronda, csak beteg, gyakran piszkáltak régen gyerek-kamasz koromban és gyakran szomorkodtam. De ahogy átléptem a felnőtt kort és érettebb lettem, nagyban nőtt az önbizalmam, mert amilyen problémás vagyok sok mindent meg tudtam csinálni, erőn felül és önbizalmat adott. De később meg családi viszály miatt leromlott az önbizalmam, depis lettem évekig. Ezalatt senki sem segített, nem volt senki aki támaszt adjon.

Ismerkedni kamaszkoromba próbáltam, később is, de főleg a külsőm miatt nem jött össze.

Rám is másként néznek, de sokan tisztelnek is, de pl ha barátkozni akarnék, vagy csajozni, akkor nem jönne össze.

En ezen az ismerkedesen es baratno szerzesen mar tul vagyok nagyreszt....

Szoval a kulso valamelyest fontos, de a legfobb resze, hogy apolt legy. Egy no nem azt latja benned, hogy ilyen vagy olyan vagy, hanem hogy apolt es gondozott vagy. Torodsz magaddal.

A masik a belsod. A sok szorongas helyett inkabb engedd el magad! Azt mondod eselyed sincs ismerkedni? Akkor menj oda az eselytelenek nyugalmaval. Vedd eszre, hogy nem a vilag fog utanad menni. A "vilag" nem fog lemenni utanad a pincebe. Nem csak azert, mert nem hallja hogy nyuszitesz, hanem azert, mert fel a sotetben!

Nekem atlagos kulsom volt. Aztan lenullaztam magam. A penztelenseg olyan helyzetbe hozott, hogy keptelen voltam emberek koze menni. Es lass csodat baratnom se akadt. Meg a kobor kutyat sem tudtam volna magamhoz edesgetni.... Utana el is hiztam es otthontalanra vettem a figurat. Felvettem az "oszt-akkor-most hova-szarjak" stilust. Es elkezdtem "buzleni". Nem volt ember aki kozeljott volna hozzam (nem fizikailag). Aztan elegem lett a maganybol es ratalaltam a A negy alapszabaly cimu konyvre (Miguel Ruiz irta). Es helyukre kerultek dolgok a fejemben. Ennyi.

Van ennél nehezebb sors, hidd el, attól függetlenül, hogy nagyokat esek pofára, minden nap rájövök, hogy hálásnak kell lennem.

Én meg 160/40-45k vagyok, sokan b_sztatnak, pedig ez alkati, meg talán valami betegség is van a dologban.

Elkérik a személyim ha alkoholt veszek, pedig 10évvel meghaladtam már.

Ehetek amennyit akarok. Ráadásul stresszes a szakmám, rengeteg időt és energiát igényel. Pénzem nincs, örvendek, ha van mit enni. És soha nem volt egy normális(hónapnál többet tartó) kapcsolatom.

Szóval próbálj meg azzal kezdeni valamit, amid van.

Megsúgom, hogy 80%kisugárzástól függ. Amilyen gebe vagyok(ami lányoknál talán még rosszabb), ha magabiztos és kiegyensúlyozott napom van, varázsütésre megváltozik minden.

Ami a legjobban felidegesíti az embereket, hogy amilyen kicsi, jelentéktelen sovány korcs vagyok, annyival erősebb, tehetségesebb, intelligensebb, gyorsabb, műveltebb, érdekesebb vagyok, mint ők.