Rendelkezik közületek valaki forradalmian új ötlettel, mely hozhatna valamiféle megoldást kiüresedett életembe?
Egy nemzetközileg megbecsült ország egyik legjobb egyetemének egy jól hangzó szakán tanulok, immáron két hónapja. Csoportszinten is jó eredményeket értem el, és minden hiperszuper lehetne, de mégsem az. Két hónapja itt vagyok, mégsincsen egyetlen barátom sem. De még csak haver sem, akivel eltölthetném az időt.
A legnagyobb probléma azzal van, hogy a lelkem igencsak összetett, melyet sok ember egész egyszerűen nem tud hovatenni. És a hiba nem bennük van. Próbálkoztam, ismerkedtem suliban, könyvtárban, magyar klubban, sőt még egy diszkóba is elmentem (pedig az nagyon nem az én stílusom). Mégsem változott semmi.
Igaz, én nem partybarátokra vágyom, sőt nem is kocsmahaverokra. Nekem olyas valakire lenne szükségem, kivel lehet ökörködni, értelmes módon tanulni (ötleteket cserélni, egymást kikérdezni) és mindenekelőtt valakire, akire számíthatok és nem csak én loholok utána. Unom már ezt, mindig csak én keresem a másikat. Ők nem is barátok. Ugye? Hát nem.
Csak hogy már elmúltam 21 és kellene, hogy legyen egy társam is, kihez odabújhatok, és kihez Tartozhatok. De sem a barátság, sem a szerelem nem talált meg. Nem tudom mi mást tehetnék. Nem vagyok ronda, sem bunkó. A többi ember jólelkűnek, segítőkésznek tart s azt mondják, bennem végtelen megértés és szeretet van mások iránt. Úgy gondolom, ez igaz. Ám, az a nagy helyzet, hogy mindezek ellenére sem érdeklek senkit.
Soha nem volt sok barátom,de azért mindig akadt valaki. Csak ugye, így hogy eljöttem hazulról, ezen kapcsolatok többsége szisztematikusan tovaszállt a széllel, s leredukálódott néhány facebookos beszélgetésre s többhavonta történő párórás találkozásokra. Ami persze jó, de koránt sem elég.
Bevallom igen, van egy saját világom. Ebbe nem igazán engedtem még be senkit, mégis arra várok, hogy jöjjön már valaki - bár attól tartok, hogy én zárom be az ajtót hét lakattal. De minek álljon nyitva, ha mégcsak arra sem jár senki? ...
Bárki ötletét szívesen fogadom, s reagálok rá. Sőt, szívesen ismerkednék más, hasonló helyzetben lévőkkel. Bár, aki nem rendelkezik intelligenciával, az nyugodtan megtarthatná rosszmájú véleményét!
válasza:
válasza: válasza:1) Természetesen rajta vagyok az ügyön, de ez itt sem könnyű.
2) Értem, hogy nem vagy rosszmájú. Valóban önző vagyok, ez az egyik legnagyobb hibám. Bár ebben a helyzetben nem látom az önzőséget. Én rengeteg ember felé nyitottam, de sajnos zárt kapukra leltem. Nem tudom, mit tehetnék- ezért tettem fel a kérdést. Tehát a véleményedet, elfogadom, de ettől okosabb nem lettem. Őszinte örömmel töltene el, ha volnál oly szíves és kifejtenéd...
Az egyetem-dolgot azért hoztam fel, mert véleményem szerint ez szerves részét képezi a gondomnak. Az emberek többsége az egyetemen találja meg élete barátait. Mindenesetre, remek hogy te is kijártad.
3) Szívesen beszélgetek veled, ha van kedved írj levelet.
válasza: válasza:5) Egyáltalán nem akarok jópofa lenni, távol áll tőlem önmagam mindennemű megjátszása. Távolról sem vagyok erőltetett, sőt inkább túlságosan is eredeti vagyok. Soha nem érdekelt, ki mit gondol rólam. Sajnálom, ha az írásomról az jött le neked, hogy jópofizok a világnak. Én egy percig sem okoltam a sorsot, sőt senkit nem hibáztatok. Ilyen vagyok, ezt el kell fogadni - mert megjátszani nem tudom magam. Viszont egyedül élni sem tudok.
6) Azokkal, akikkel próbáltam kapcsolatot kialakítani, általános témákról beszéltem, s egyáltalán nem áradoztam magamról. Szerintem jól meg lehet állapítani egy emberi arcról, hogy meddig köti le amit mondok, s mi az a pont, ami után már cseppet sem érdeklődik. A középiskolai osztályomban többen is azt mondták egy nagy beszélgetés során, hogy azt kedvelik bennem, hogy senkire nem erőltetem rá a világomat. Bár eddig a te válaszodat tartom a leghasznosabbnak.
válasza:Tévedtem valószínűleg, nem nyomod a monológot akkor. Persze jó résen lenni, belülről sose tűnünk súlyosnak... :) Valami hasonló volt egyébként nekem is "a zemberekkel", tudom untatni őket egészen hamar is. Nem hiszem, hogy két mondat után unásba fordulna bárki is, bármilyen unalmas mondatok lennének is, tehát inkább valami "aktív összetevő" lehet azokban a mondatokban, valami trigger, amitől "előre unatkoznak" a nyomorultak.
Változtattam, de nem megfelelési kényszerből. Inkább ez a "na rohadjatok meg" indíttatás volt a fő motiváció. Ilyen "azért is", csak inkább a kesztyűhúzós fajta.
Azóta jobban szeretek tömör és stabil dolgokkal indítani, és ha valakivel esetleg átbillenünk valami türelmesebb beszélgetésbe (a hétköznapi, marhaokos tempót kicsit hátrahagyva), akkor nyílok ki jobban, akkor térek rá olyasmire, hogy akár hangosan gondolkodom, előtérben a kételyek, zavaró értetlenség, ilyesmik... Kevesen hajlandók elfogadni, hogy pár kellemetlen kérdésre nincs válasz, ez inkább a krémje... Már ott kezd necces lenni a kellemes beszélgetés, ahol nem ugyanannyit tudsz valamiről, mint a nagyeszű beszélgetőpartnered, mert ha kevesebbet tudsz, akkor ő rögtön mint főokos jártatja a faroklesőjét, ha meg véletlenül te mondasz olyasmit, amiről fingja nem volt szerencsétlennek, akkor még az előbbinél is nagyobb főokos kell legyen... Ez azért rengeteg emberre igaz. Eszedben sincs versengeni, mert miért is lenne, csacsog neked valami ház körüli munkáról, mittomén kerítésfestésről, és következetesen a "minden egyben" festékeket isteníti, amikkel te még akkor is szívtál, ha tényleg gyönyörűen előkészített felületre tetted duplán... És teljesen segítő szándékkal megemlíted, hogy te még eddig akármennyire is precízen követted a gyár útmutatóját, mindig max. három évig tartott a csoda, stb stb... Erre kőkeményen nekiáll megvédeni a hitét, dőlnek belőle a példák rokonokkal és ismerősökkel, miközben ordít róla, hogy túlélő módban van az ostoba agya és ontja a mesét magából, mint a vízfolyás... :)
Szóval annak ellenére, hogy szokásoddá vált az ilyen "mindenki csak nem hülye" felállásokban észrevenni a személyes fejlődés lehetőségét, azért adj esélyt annak is, hogy DE IGENIS defektes a nagy többség, és nem ők azok, akiknek érdemes figyelni a reakcióit, miközben nyomod a showt vagy legalábbis előadsz röviden valami számukra hasznosat...
További kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!