Nagyon egyedül vagyok, úgy érzem nem vagyok fontos senkinek. Volt már valaki hasonló helyzetben?

Most, hogy itt a nyár teljesen egyededül maradtam. Egy kis faluban lakom, itt a korombeliek már akkor is kiközösítettek, amikor még egy osztályba vagy iskolába jártunk. Van egy haverom, de ő a megye másik végében lakik és mivel neki vannak haverjai a környéken, ezért nagyon jól elvan nélkülem. Eddig néha írtam neki, de mindig csak egyszavas válaszokat adott, ha én nem írtam ő nem keresett, látszott rajta, hogy nem akar beszélgetni, ezért inkább már nem keresem, úgy érzem, hogy csak zaklatom. Most itthon ülök egész nap egyedül, unatkozom és nagyon egyedül vagyok. Már az is jól esne, ha lenne valaki, akivel beszélgethetnék, vagy elmehetnék valahová, de ez reménytelennek tűnik. Nem tudom hogy fogok kibírni még két hónapot. Úgy érzem nem vagyok fontos senkinek és ha eltűnnék nem hiányoznék senkinek.

Már az is jólesett, hogy ezt kiírhattam magamból. Privátot nem kell írni, már többször is próbáltam neten ismerkedni, de mindig néhány nap alatt megszakad a kapcsolat és ettől csak még rosszabbul érzem magam.

Más is volt már hasonló helyzetben? Hogy bírjam így ki a nyár hátralévő részét?

16f