Miért nem vesz (i) észre senki?
Úgy gondolhatják, hogy a gyász egyszemélyes dolog, ezért nem szólnak bele, hogyan dolgozod fel. Ezen kívül sokan vannak, akik megváltoznak, ha valamelyik közeli hozzátartozójuk elmegy, hirtelen kicsit "megérnek", megkomolyodnak, ha érted, mire gondolok. Ez főleg fiatalokra jellemző. Van egy ismerősöm, ő sem a régi, mióta elvesztette az édesapját. Hirtelen kellett felnőnie, megkomolyodnia.
Ha úgy érzed, egyedül nem megy, akkor beszélj erről olyan barátokkal, akikben megbízol.
Ez érdekes. Én nagymamám halála után voltam így. Nem szóltam senkinek, csak eltűntem. Egyeseknek akkor sem válaszoltam, ha hívtak. Sok dologban megerősített, elkezdtem szortálni az embereket magam körül. Csak egy igazi maradt, annak is a férje egy disznó.
Én is úgy érzem, hogy az volt életem utolsó nyara, utolsó karácsonya, mikor még élt.
Ez idővel nem tudom mennyit változik, de úgy próbálom megoldani, hogy tudom, hogy Ő velem van, és nem szeretné azt látni, hogy boldogtalan vagyok. Minden nap ott van velem, írtam verset, leveleket hozzá.
Nehéz dolog, mindenki másként éli meg.
Én is felvettem a pléhpofát, nem tudják mi van bennem, de látják, hogy van valami.
Kérj segítséget, foglalkozz a dologgal, keress új embereket, új életet.
Feldolgozni senki sem tudja. Azt hittem rendben van, aztán két hónapig feküdtem, vagy pedig éjjel felültem és elkezdtem ordítani.
Sajnálom a helyzetet. Minden jót neked.
4:Én inkább úgy vagyok vele,hogy próbálok a mának élni és nem gondolni a múltra.Tudom hogy lehetetlen elfelejteni,de ismerek olyat,akinek ugyan így meghalt valamelyik hozzátartozója,de őt nem viselte még annyira .
Köszönöm a többi válaszolónak is.Nem gondoltam volna ,hogy itt többen próbálnak segíteni ismeretlenül,mint a körülöttem élő emberek:)
4# vagyok. túl vagyok a züllött perióduson is, újra elkezdtem inni, vadidegenekkel kocsmáztam, elhanyagoltam mindent, majdnem minden nap aludt nálam valaki.
Elfelejteni..lehetetlen. Ezt már az első perctől tudtam.
Az segít, hogy tudom, hasonlítok rá, a családban én vagyok az aki valamire vitte és viheti, emiatt rettenet büszke volt rám. Ez tart életben. És a rengeteg szép emlék, amiket inkább ápolok, mint próbálok felejteni.
Szóval igyekszem továbbvinni és átadni másoknak, amit tőle kaptam, mert egy rendkívüli ember volt. 'I’m gonna live up to the way you love me'
Szóval így bírom valahogy. De hogy elfelejtsem..az kész öngyilkosság.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!