Félek az egyedülléttől mit kéne csinálnom?

Az a problémám hogy mindig is korlátoltabb képességü voltam az átlagtól,figyelemben, épp ezért nagyon nehezen tudok emberi kapcsolatokat alakitani, de felnőttebb fejjel belegondolva, nem tudom mi lesz igy velem, a jövőben..Munkába, magánéletbe

a problémamegoldóképességem 0, nehezen megy a kommunikáció, nagyon nehéz igy hosszabb távon megmaradni bárhol is, mert munkahelyen se értenék meg.. volt is már tapasztalatom hogy emiatt alakultak rosszul dolgok, és tovább kellett lépnem.. egyszerüen nehezen értek meg dolgokat, embereket, lassabb is vagyok több idő is kell mindenre. sokan ezt nem tolerálják, Igy passz.. félek a jövőtől, még szülőkkel élek, ezt is rosszul érzem, hogy másokat zavarhat, de majd nemsokára próbálkozom egy albérletbe menni.. csak félek, olyan elveszettnek, kicsinek érzem magam, semmi hátterem nincs, semmi amit feltudnék mutatni vagy amire büszke lennék, ilyen képességgel kevésnek érzem magam a boldogulásban, nemtudom mikor vernének át, vagy ha bármi rossz dolog történne egyszerüen nem tudom mit csinálnék.

Másik dolog meg Teljesen rosszul vagyok ettől, beteggé tesz, hogy lehetne jobb is de nem.. és embereknek kell csalódást okoznom.. rosszul vagyok hogy Igy félre siklik az élet,

elvárnak emberek dolgokat de nem tudok eleget tenni nem tudom elérni, és emiatt érezzem magam hibásnak. zavar az is hogy mások elértek dolgokat, néha magamat okolom hogy más vagyok és ilyen szerencsétlen..

Mindig is mástól vártam a megoldást, de egyedül...képtelen vagyok, úgy érzem segitségre szorulnék hogy legyen valaki mindig mellettem aki mondja mit mikor hogyan kéne tennem. de nem vagyok már gyerek. Egy élettárs, pár nagyon jó lenne, de pont emiatt nincs.

Egyszóval teljesen tanácstalan, letört, keseredett vagyok

Egyszerüen nemtudom mit kellene tennem, fogadjam el hogy ilyen sz.r életem lesz?.

F