Nem akarok egyedül maradni a gondolataimmal többé, miért?

A kérdésedben benne rejlik a válasz. "Úgy érzem elromlott valami". Én is hasonló természetű vagyok és volt ilyen korszakom amikor nehezen viseltem el ha a gondalataimmal maradtam. Valóban egy lehetőség, hogy mindent elkövetsz, hogy ez ne történjen meg, de ezzel nem tudod megoldani a problémát csak görgeted magad előtt. Az egyetlen valódi megoldás ha leküzdöd a félelmed és megkeresed magadban mi az ami elromlott ha megtalálod idővel meglesz a megoldás is.

Én már évek óta így érzek, mint te most. Rendszerezd az életed! Gondold el azt, hogyan éreznéd magad jobban, mi az ami boldoggá tenne. De kezdj kis dolgokkal, és ne várd a változást! Pl. járj el minden nap nagy sétákra. Aztán iktass be valami sportot esetleg, menj ki egy parkba és olvass könyvet, járj el biciklizni, vagy még ennél is kisebb dolgok. Rendezd át a lakást, vagy szobád, változtass a rossz szokásaidon. Ha cigizel szokj le, ha egészségtelenül eszel, kezdj el egészségesebb kajákat enni. Fokozatosan, lassan, de egyre több dolgon változtass. Én is ezt az utat járom most be, egyenlőre nulla eredménnyel, de őszintén más ötletem egyáltalán nincs.

Itt 4 értékes ember megnyilvánult.. én csak ennyit fűznék hozzá.

Minden ember értékes! Az ember egy szociális lény, szóval ha eddig szerettél egyedül lenni a saját gondolataiddal az azt jelentette, hogy valami nem stimmelt veled (valami fajta traumára gondolok). Mivel most keresnéd a társaságot az azt jelenti, hogy fejlődsz és szeretnél ismét szocializálódni, emberek között lenni, társalogni. Egyszerűen hiányoznak az életedből a barátaid én így látom.