Depressziós lennék? Már nem bírom. :' (

16 éves fiú vagyok. Teljesen magányos vagyok, szeretet hiányom van, nincsenek barátaim, nincs senkim, szinte senki sem foglalkozik velem.. Nem kapok az élettől semmi jót sem, nincs értelme az életemnek, rakás szar az egész.

Barátnőm sincs, sosem volt még.. Senkitől sem kapok egy ölelést, pedig minden vágyam..Nem értem mi lehet velem a baj.

Monoton hétköznapok, hétvégék..

Ha nem vagyok suliban, egész nap a gép előtt ülök, zenét hallgatom, játszok. (Ha éppen nem edzek..) Ebből kiindulva nem egy irtó ronda srácnak kell elképzelni..

Egyszerűen már egy szomorú zene, vagy film képes "megsiratni", igaz hogy nem nevezhető sírásnak, pedig nagyon jo lenne ha tudnék, de az sem megy..

Sokszor vágom magam, szégyellem is nagyon.. Ez nem én vagyok.

Csomószor megfordul a fejemben az öngyilkosság, de egyszerűen arra sem vagyok képes.. Gondolva a szüleimre, na meg a félelem..

Kicsit össze-vissza írtam, csak irtam a gondolataimat..:')