Van itt olyan aki hasonlóan érzi magát?
válasza:Én igazából sose szerettem tanulni, általános után bekerültem egy szakmaunásképző osztályba ahol 4 kárba ment évem ment el igazából nem volt élet célom csak szimplán lesz..tam mindent!
Ennek az lett az eredménye hogy kaptam egy papírt egy szakmáról amihez semmit nem értek és később rájöttem hogy nem is szeretném csinálni.Így ment kárba 4 értékes évem!
Mivel a szakmunkásekézőbe sajnos javarészt trógerek járnak (tisztelet a kivételnek) aki imádnak keménykedni akik közé nem akartam beilleszkedni csak úgy elvoltam velük így haverokat kapcsolatokat nem nagyon alakult ki, inkább az általános iskolai haverokkal jöttem össze aztán valahogy azok is eltűntek az életemből.
18 évesen egy nem túl jó munkahelyre kerültem, ott már valamennyire észbe kaptam és elkezdtem estin az érettségit, munka mellet azért nem olyan volt...
Rá kb. 2 évre elkezdett érdekelni a történelem és mindenféle tudományos könyvet kezdtem olvasni mert egyszerűen elkezdett érdekelni, 2 nyelvet is elkezdtem tanulni.csak ma már szűkösebb a szabadidő is.
Közben elvégeztem egy okj-s szakmát amivel jobb munkát és pénzt kapok.Szóval építgetem az életem, de akkor is idegesít az a gondolat hogy egyszerűen elpazaroltam éveket és sokkal előrébb lehetnék.
Sokszor eljátszotok a gondolattal hogy ezekkel a tapasztalatokkal és újraszületek és hogy mennyi mindent másképp csinálnék.
Jelenleg 1 igaz barátom van semmi több, nincs nagy haveri társaságom mint ahogy mások azt facebookon posztolgatják képeken.
Ez köszönhető a elején leírtaknak.
Ha ez a 1 barátom is eltűnne az életemből még egy lelki nyomás sújtana...
19.30 - te meg jó lenne, ha tisztában lennél a fogalmakkal amiket ide vetítesz.
19.34 - nem az utazgatás, nyaralgatás amire vágyok igazán. ezek ilyen hedonista dolgok, amitől az ember nem fog tartós boldogságra berendezkedni. Csak sokszor előfordul, hogy látok képeket a facebookon, pl hogy nyaralni van valaki görögországban... a muútkor is láttam egy ilyet. és hogy egy régi osztálytársam volt ott, és közbe eszembe jutott még rengeteg dolog ami vele kapcsolatos, és irigykedve gondoltam rá, hogy milyen szerencsés és hogy boldog, mennyire cserélnék vele. boldog párkapcsolat, most diplomázott 5 - ösre az egyik neves iskolában, úgy néz ki hogy megtalálta élete párját is, közben a hobbijával pénzt is keres, és hogy öröm ránézni a csajra amikor meglátom, látszik hogy egyben van, kiegyensúlyozott és boldog. És rögtön letargiás is lettem. hozzámérem magamat. sajnos, mert nem volna szabad másokhoz mérni magunkat, mindenki más céllal van a világon, mások a körülmények, mások a lehetőségek. Csak pörgetem az agyamat, hogy mit kellene kezdenem az életemmel, és fogalmam sincs. vannak elképzeléseim, de nem tudom őket tervnek nevezni, mert nem tudom hogy hogy kellene megvalósítanom őket. Szívesen kimennék például én is külföldre és kezdenék ott új életet, kiszakadnék ebből a környezetből. De egyedül nem fogok kimenni. bár már az is megfordult a fejemben, hogy miért ne? nem sok veszíteni valóm van
válasza:Akkor diplomázz le, szerezz barátnőt.
Diplomát levelezőn, meló mellett is le lehet tenni, egy suli 3,5 év jó esetben, az alatt találsz nőt dögivel, ha meg nem válogatsz akkor meg főleg. És máris irigykedhetsz a saját életedre.
Magaddal kellene foglalkoznod és nem azzal.hogy más mit ért el az életében. Semmi közöd hozzá. Neked attól nem lesz se jobb, se rosszabb.
válasza:Eléggé hasonlóan érzem én is magamat.(23/L) Pont ezen gondolkoztam valamelyik nap hogy kb 10 éve nem így képzeltem el az életemet egyáltalán. Látom én is több ismerősöm életét facebookon, boldog párkapcsolat, nyaralás, ilyenek és hazudnék ha aztmondanám én nem vágyom erre. De tudom milyen vagyok, nehezebben nyílok meg embereknek, nehezebben ismerkedem és pár éve alig maradtak barátaim akikkel néha összefutunk. Sokan kimentek külföldre vagy másik városba költöztek. Nem tudom mi lesz így velem pedig én is szeretnék boldog lenni meg szinte minden ismerősömnek van párja vagy ha most nincs is de volt már legalább 1-2 komolyabb kapcsolata, nekem még az sem.
A másik dolog hogy ők akiknek úgymond bejött az élet egyáltalán nem jobbak mint én semmivel, sőt sok rossz ember is van köztük.Persze nem másokkal kell foglalkozni de akkor is megfordul ez a fejemben ha látom őket.Szóval elég igazságtalan az élet de azért még próbálok pozitív maradni.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!