Hogy kell magunk mögött hagyni a szomorúságot vagy az épp meglévőt háttérbe szorítani?

Alkoholizálás sosem jó. Több dolog van. Az egyik, hogy megtanuljuk, a szomorúság és boldogtalanság épp úgy az élet rendje, mint az öröm és boldogság. Nem kell erővel küzdeni ellene, van hogy szomorúak vagyunk, akkor hagyni kell. Baj akkor van, ha ez az állapot állandósul.

Ilyenkor meg kell keresni a szomorúság forrását. Legtöbb esetben ez egy másik ember. Meg kell vele beszélni a dolgokat, hátha eredményre vezet. Ha más oka van a szomorúságnak, akkor az okot kell megszüntetni. Ha nem bírjuk megszüntetni, akkor ezt be kell látni, és bölcsen elfordulni, hogy ha nem tehetsz ellene semmit, legalább a kedved ne hangolja le.

Aztán sokszor segít, ha kibeszéljük a problémáinkat. De csak módjával! A panaszkodás nem vitte előbbre a világot, de ha valami gond van, el lehet mondani. Az emberek nem szeretik, ha valaki folyton panaszkodik, de ezt ne keverjük össze azzal, ha valaki nagy ritkán elmondja, mi a baja éppen!

A másik, pedig, hogy a vidámságot kell keresni. Társaságban, más emberekkel, mindig próbáljunk vidámak lenni, és sose féljünk szórakozni egy jót. Hülyéskedni, viccelődni minden korban szabad, és ajánlott.

Az élet nem szabad, hogy a problémákról szóljon. Azokat meg kell oldani, de nem hagyhatjuk, hogy maguk alá temessenek.