Most mutatkozik meg, hogy nincsenek is haverjaim? 19F

Nemrég költöztünk be faluról városba, de ez nem kellene, hogy azt jelentse, hogy teljesen elszakadtam a haverjaimtól, normális esetben. Mivel nyár eleje óta van barátnője 2 haveromnak is, a másik közeli pedig állatokkal foglalkozik, így egész nap nem ér rá semmire, max péntekenként bulizni, tehát így mindegyikőjük "elfoglalt". (Habár, ha annyira nem barátjuk lennék, akkor a barátnőzés mellett szakítanának rám egy kevés időt, de ezek szerint...)

Naponta látom Facen a képeket, hogy strandolnak, Balatonoznak, sütögetnek ismerőseim, én meg itthon ülök, mert nincs kivel mennem.. Anyám mondta, hogy eljön velem strandra, de most értitek, az egyáltalán nem olyan, mintha haverokkal elmennétek ökörködni. Azt is beszéltük nyár elején, hogy majd bérelünk faházat egy tó mellett, mert van a közelben és ott töltünk legalább 1 éjszakát vagy 2-t, mert van bulihely is a közelben és strand és sütögetni is lehetne, de nem érdekli már őket. Mondtam is nekik, hogy nagyon szép emberek, hogy, ha van nő, akkor a "barátok" mennek a levesbe és még nekik állt feljebb, hogy "majd rájövünk mi is, hogy milyen ez". (Tehát, ha lesz majd egy normális barátnőnk.) Mire jövünk rá? Arra, hogy szr emberek vagyunk és elfelejtjük a haverokat, ha van asszony? Volt már barátnőm, de nem hanyagoltam el a haverokat soha.

Tehát mindet összevetve, 2-3 hetente péntekenként bulizni eljönnének, oda is általában barátnővel, tehát, mintha ott sem lennének, de az, hogy lerészegedik mindenki egy este, az nekem nem fekszik annyira.

Itt városon is vannak ismerőseim, de 2 barátnőzik folyton, egész nyáron, a másik meg most ment el kempingelni haverjaival. Ennyi.

Remek egy nyár, mondhatom, ülök a panelban és nézegetem a képeket, hogy mások jól érzik magukat. Legalább jövőhéten átjön egy régebbi ismerősöm és sörözünk..

Más is van ilyen helyzetben?