Valaki segítene? (Többi lent! )

Sziasztok! Én egy 13 éves értelmes, vicces, dagi lány vagyok! Igazából olyan ruhákat hordok, amikben nem nagyon látszódik, de ez most lényegtelen. Nagyon magányos vagyok! Nincsenek barátaim, vagy csak 1-2 akikkel úgyahogy vagyok. Szerelemre is vágyom, mivel rossz látni, hogy mindenki szerelmes és én meg egyedül vagyok. Egész életemben cikiztek, volt hogy sírtam emiatt, vagy hogy már inkább öngyilkos lettem volna, csak nem mertem, mert szeretem az életem, csak sokszor van rossz napom. Erdei sulit úgydöntöttem kihagyom, mert nem akartak velem lenni ezért egyedül lettem volna, így inkább itthon leszek. Az a baj, hogy a húgomat utálom, mindig verekszik és mindent megkap és ő az ártatlan kisbárány. Anyukámat se szeretem annyira, bár ez nem szép dolog, de így van. Apukámat szeretem, bár neki is vannak érdekes húzásai. Amikor elváltak a szüleim, akkor az nagyon megviselt, lehet hogy azért is lettem dagi. Anyukám barátját gyűlölöm, apukám barátnőjét és annak a lányát úgyszintén. Utálok iskolába járni. Sokszor nem is foglalkozom azokkal akik cikiznek, mert tudom, hogy sok mindenben jobb vagyok náluk, de azért nagyon rosszul esik. A szüleim velem nem olyanok, mint a húgommal, pl: évek óta szeretnék egy fényképezőt, mert nagyon szeretek fotózni, de sose kapok, az ósdi telefonommal szoktam, a hugom telefont már elsősen kapott és tavaly 10. Szülinapjára pedig csettintésre kapott egy modern, drága fényképezőt amit nem is használ. Amikor abbahagytam a pingpongozást, akkor egy ideig nem kaptam zsebpénzt, se ajándékokat és még most is csak keveset kapok. Nem mintha zavarna, mert nem akarok elkényeztetett lenni, de azért na. Az egyedüli akit nagyon szeretek az a kutyám. Légyszíves aki szeretne barátkozzatok velem! Írjatok prívátot és itt is írhattok! Köszi!