Ugye, reménytelen az életem?

Az utóbbi 4 évben,velem csak rossz történik,a barátaim elhagytak,a barátnőim akikkel jártam szintén.Szerencsére 1 éve van állásom,de már a munka se köti le a gondolataim,még az elején teljesen,most már ugyanúgy csak a rossz jár a fejemben.Én annyi mindent próbáltam tenni,hogy kicsit jobb legyen az élet,picit élvezzem ezt..De nem,lekötni nem köt le semmi,úgy érzem teljesen elvesztem,nekem még apró örömök sincsenek,az életem egy rakás sz@r..Szeretnék barátokat,vagy szeretnék egy lányt,aki megért és velem van..De valahogy semmi sem jön össze,ha lesz barátnőm elűzöm mindig,mert az első pár hétbe,olyan leszek,akire vágyik,de amint komolyabbak lesznek az érzelmeink,meghülyülök,és elkezdek hisztizni,pedig én nem akarok ilyen lenni,csak anno volt egy lány,aki teljesen össze törte a szívem,és miatta így viselkedem,ha kicsit komolyabb lesz a dolog,addig meg mindig megszeretett mindenki,az utolsó lány is azt mondta,igaza volt az exeidnek,hisztizel..Pedig az elején mèg én voltam élete szerelme meg minden..Hülye is vagyok,mindent elcseszek,pedig nem akarom elrontani soha soha ezeket a dolgokat,de nincs olyan aki segítene megváltozni,újra az a fiú lenni aki voltam,ugyanis sosem hisztiztem az előtt,féltékeny sosem voltam most sem,kedves oda adó és törődő típus vagyok,és az előtt mindig vidám voltam,és sose volt gond,csak ha valakit megszeretek,félek hogy elveszítem,és ezekkel cseszem el a dolgokat..Én komolyan szerintem már beteg vagyok,élni sem akarok,mindent elcseszek,és senkisem segít sem marad melettem :( Szerintem jobb lenne ha nem élnék..Hisz kinek is hiányoznék nem ?