Ti szoktatok öngyilkosságra gondolni?

Már nem.

Így utólag belegondolva örülök, hogy nem tettem meg.

Az öngyilkosság a legszörnyűbb dolog, ami valaha ember eszébe jut. Hány éves vagy? Neked is van ilyen problémád? Van-e párod, testvéred, családod?

Nekem iszonyú nehéz gyerekkorom volt, az első napjától a költözés pillanatáig, mígnem nem bírtam tovább...apukám nélkül felnőni, olyan édesanyával együtt élni, aki nem akar téged...életem leggyötrelmesebb, legkínzóbb és legpusztítóbb időszaka volt!

Nem hazudok - szakadjon rám az ég, ha nem igaz - anyám soha nem érintett meg, (kivéve a pelenkás időszakot)9 évesen kialakult bennem, hogy bocsánatot kell kérnem tőle, ha hozzáérek...soha nem kaptam puszit, soha nem öleltek meg gyerekként és mondok vmit...elfordul, ha az utcán meglát!!! Kifordul a boltból, ha én is ott vagyok! Az életemet 20 éves koromig arra tettem fel, hogy elérjem nála, hogy lányaként nézzen rám...de semmi...a mai napig. 4 éve, h nem beszélünk, nem tud róla, hogy gyerekként pszichológushoz kellett járnom, depressziótól küzdöttem, maradandó pánikrohamaim adódnak bizonyos helyzetekben, ami a mai napig elkísér...

DE!!!!!

nem is lehetnék hálásabb sorsnak, amiért ennyire "kicseszett" velem az élet...Annyi szenvedés után úgy érzem, hogy amíg az egyetlen ember, aki nekem örökké mítani fog - a bátyám - már nincs energiám arra, hogy "szomorú" legyek. Elegem lett a rengeteg fájdalomból, belefáradtam abba, hogy meg akarjam mutatni az anyámnak, hogy érdemes ember vagyok, hogy érek valamit. Ha visszamehetnék az időben egy időpontra, akkor azt az időt választanám, amikor anyám a karjában tartott babaként...hogy lássam, volt ilyen az életemben!!!

GYÖTRELMES időszak volt, a mai napig nem tart a lányának, de már nem is érdekel...mindezekből nem nehéz kitalálni, hogy neem is rengetegszer megfordult a fejemben, hogy véget vetek az életemnek, röhej, hogy szinte biztatást kaptam erre attól a személytől, akitől a legkevésbé kellett volna...rendszeresen szana-széjjel volt darabolva a kezem, mert azt hittem az én hibám, hogy nem szeretnek....

A LÉNYEG!!!!

Csak EGYETLEN DOLGOT TALÁLNI AZ ÉLETBEN, AMI SZÁMÍT!!!

nekem ez a testvérem, a bátyám...Találnunk egy olyan dolgot, amit szívvel-lélekkel végezhetünk, egy hobbit, egy munkát, egyetlen barátot! Nem kell több tucat, csak egy legyen és azt becsüld meg, és csak az számítson. Találjuk meg azt a dolgot, amiben jól érezzük magunkat, nem másokért, önmagunkért! Ha ez a dolog megvan, azután jöhet rossz dolog, mert jönni fog, de már egy szállal többet fogunk az életben!