Teljesen kétségbe vagyok esve. Mit tegyek? 18/l

"A szüleim elvárják, hogy tökéletes legyek, ha a legkisebb hibát elkövetem, akkor a fejemhez vágják"

Ez egy nagyon komoly gond. Pszichológus tud segíteni!

"szerezzek egy diplomát meg egy állást"

Márpedig ez kell! Nem hagyhatod ki!

Később még kicsit lehet ezt módosítani - de ha most nem szerzed meg, kisiklik az életed, és soha nem lesz igazi.

"Most már nem akarok tovább küzdeni. Idén fogok érettségizni, de nincs energiám tanulni. Nem is látom értelmét annak, hogy szerezzek egy diplomát meg egy állást, de egész életemben egy magányos, megkeseredett ember legyek. "

Szerintem ezt felejtsd el, az egész életed biztos nem lesz ilyen. Ez csak egy ideiglenes időszak...

Azzal már probléma van hogyha ez a motiváltságodra is hatással van. Emiatt nem érdemes elrontani az egész életed.

Lehet hogy te úgy érzed, veled van a baj, de ez közel sem biztos. Lehet, hogy egyszerűen a környezetedben nem volt olyan, aki tényleg kedvelt volna és a barátjaként tekintett volna rád. Nem benned van a hiba. Persze hogy vágysz a szeretetre, hisz az ember társas lény és igényli mások társaságát. Nekem is és szerintem még sokaknak volt még ilyen szakasz az életében, de hidd el, ez nem lesz mindig így.

Viszont tényleg nem érdemes feladnod, mert ha ezt teszed, nem is biztos hogy találni fogsz egy olyan barátot, aki tényleg annak mondható.

A külsőddel nem hiszem hogy nagy baj lenne, legalábbis barátkozás terén nem hiszem hogy olyannyira számít, normális emberek esetében... Bár párkapcsolat terén sem kéne hogy az legyen az első.

Te a mérgező szülők terméke vagy. Nagyon szépen letörték az önbizalmad. A szülők gyakran elfelejtik, hogy ők is voltak fiatalok. Persze követtek el hibákat és lehet azt szeretnék, hogy te ne kövesd el ezeket, de én úgy gondolom, hogy mindenkinek el kell követnie a maga hibát. Csak ennek felfogására kellő intelligencia kell.

Amúgy meg lehet pont azért nincsenek barátaid, mert próbálsz mindenkivel kedves lenni, mert az ilyen embereken csak átlépnek, ha nincs mögötte kellő önbizalom és talpraesettség.

A másik, hogy nem közeledett feléd senki. És te közeledtél bárkihez is vagy csak várod a sültgalambot? Van olyan hobbi amit szívesen csinálnál vagy csinálsz? Azzal le tudja magát kötni az ember, meg tud barátokat is szerezni, netán pasit is.

A tanulás állás témakörben meg megint neked kell a sarkadra állnod és kitalálni, hogy mivel is szeretnél foglalkozni.

Kicsit acélozd meg magad, és ne hagyd a szüleidnek, hogy lelkileg eltiporjanak.

Ilyen szülök mellett nehéz. De lényeg meg kell tanulnod magad, azt a részed, amit nem a szüleid raktak beléd, hogy mennyire nem vagy jó semmire.

Aztán ez a legnehezebb életszakasz ilyenkor. Késöbb jobb lesz ha túl tudsz rajta lenni. Azaz játszhatsz a túlélésre is akár. Persze tegyél többet ennél.

Ha gondolod és szeretnél jobban belemenni dolgokba nekem írhatsz.

Mióta bántanak ilyenekkel?

Nem jársz valamilyen különórára/edzésre,ahol még szerethetnél barátokat?