Mit lehet tenni ilyenkor?

"Azon agyalok, hogy nem akarok élni."

Mondat vége: "Élni akarok."

=-)

Ez a legcsodálatosabb egyszersmind legidegesítőbb tulajdonságunk, nekünk, Embereknek: az élni akarás.

Amikor már úgy érezzük, nincs tovább, öngyilkosok akarunk lenni, de mégsem cselekszünk... vajh' miért nem?

Amikor meg akarunk halni, de mégsem tesszük meg (mindezt úgy, hogy nem érzünk félelmet a halál vagy a fájdalom iránt), miért van ez? Miért nem leszünk öngyilkosak?

Mert bennünk van az élni akarás. Ezt az erőt ezer és ezer dolog építi fel: a büszkeség, a dac, az emberi makacsság. Büszkeség, mert eddig átéltél ennyi mindent, túlélted! Dac: nehogy már a többiek elnyomjanak! Csak azért is mutasd meg! Makacsság: ember vagy... makacs ember... nem lehet olyan könnyen eltenni láb alól =-)

Hétmilliárdan élünk ezen a Földön... ne hagyd, hogy tucatnyi ember elb*szarintsa a napodat =-)

Annyi de annyi csodálatos dolog van az életben, amiért érdemes létezni! Oly sok érzés, tapasztalat, élmény, amiket át kell élned! Isten életet adott neked - ne dobd el magadtól! Okkal, céllal létezel - ne halj meg, mert gyengének érzed magad. Erős vagy. Honnan tudom? Onnan, hogy most is ide írtál: segítséget kértél... =-)

Talpra fogsz állni. Ne add fel...

Mindig ott lesznek. Mindannyiunk életében ott vannak azok az emberek, akiknek valamiért, valamilyen formában unszimpatikusak vagyunk, s ezért keresztbe tesznek nekünk.

Az, hogy bizony belesétálunk-e a csapdájukba vagy csak vállunkat megvonva tovább éljük életünket, figyelmen kívül hagyva az ilyen gonoszokat, már csak rajtunk múlik...