Mit lehet ilyenkor tenni?
Figyelt kérdés
27 éves koromra egyetlen barátom sincs akivel eljárhatnék ide-oda, kibeszélhetném vele a gondjaim. Egyre reménytelenebbnek érzem az igazi megtalálását is, és fáj látni, hogy másnak az én koromban már megvan a párja és boldog párkapcsolatban él. Munkám van, de mit érek vele, ha az életem üres, nincs kivel megosztanom a lelkem? Mondja le róla végleg, hogy családom legyen és egy hűséges pár akivel leélhetem az életem? Törődjek bele a magányba?
27F
2013. aug. 13. 20:25
1/9 anonim 
válasza:
válasza:Egyáltalán nem kell beletörődnöd, nagyon sokan vannak hozzád hasonló helyzetben. Nem is értem hogyan kerülitek el egymást? :) Az igazit hidd el sokan még 40 évesen is keresik, ezen a téren sem vagy lemaradva. Próbálj olyan programokra járni ahol sok emberrel találkozhatsz, ismerkedhetsz (táncóra, tanfolyamok, bármi) előbb-utóbb lesznek barátaid, és barátnőd is.
2/9 A kérdező kommentje:
köszi, igazából én max 30 éves koromig várnék ezzel, utána elfogadom hogy elment a fejem felett az élet. Én magam is késői gyerek voltam (40-hez közeli szülők) és pontosan tudom milyen rossz volt gyerekként megélni. Tudom hogy kellene ilyen társasági helyekre járni, de nem tudom rávenni magam hogy egyedül beállítsak bárhová ahol az embereknek már kiforrott baráti köre van. Nem tudok beilleszkedni, nem tudok nyitni
2013. aug. 13. 20:39
3/9 anonim 
válasza:
válasza:halgass az előzőre! az emberek egyedül is szoktak menni tanfolyamokra, táncórákra, rengeteg ilyen hely van :)ne add fel , az a legnagy hülyeség amit tehetsz a rágörcsölés mellett. Nem lesz itt semmi gond !! :)16/L
4/9 A kérdező kommentje:
igazából énis hülyén érzem magam, hogy 16L ad nekem hasznos tanácsot, de tényleg sok mindent próbáltam már az évek alatt, de egyszerűen nem tudok ismerkedni, de még barátkozási szándékkal sem, egyszerűen nem tudok nyitni, csak úgy beszédbe elegyedni másokkal, és nem tudok mit tenni ellene. Pedig nem érzem magam azért csúnyának sem, hogy emiatt ne kezdeményezne nálam senki (bár lehet ezt csak én gondolom magamról, mások meg tényleg visszataszítónak látnak, mert már csak erre tudok gondolni) ez egyszerűen már nem lehet igaz hogy ennyi év alatt 1 barátot sem tudok felmutatni, sem pedig egy komoly kapcsolatot akire jövőt lehet tervezni
2013. aug. 13. 20:56
5/9 anonim válasza:
válasza:Én is éreztem már így, ijesztő, amikor ott kéne tartanod, hogy nagyban éled az életed és már saját családodnak, kialakult életednek kéne lennie, de még mindig a nagy semmi van. És ahhoz képest, ami régen volt és ahogy régen reménykedtem a dolgok jobbra fordulásában és hogy ennyi idős koromra minden rendbe jön, minden csak egyre rosszabb és silányabb lett. De sokan járnak még ebben a cipőben, sok a magányos ember. Nekem igazából csak az fáj a legjobban, hogy eddig úgy reménykedtem, hogy minden jóra fordul és nem lett belőle semmi. Bár tudom, ez az én hibám is.
6/9 A kérdező kommentje:
még valami tanács?
2013. aug. 13. 21:42
7/9 anonim válasza:
válasza:Tanács? Ne sajnáltasd magad. Úgyse képes senki se beletörődni a magányba.
9/9 mustafa33 válasza:
válasza:Ne a klasszikus ismerkedő helyeken keresd (tánc, szórakozóhely,...) hanem kapcsolódj be valamilyen önkéntes csoport tevékenységébe (kulturális, természetvédő, karitatív ...., ami egyébbként érdekel) ott magától jön a hasonló gondolkodásúval az ismeretség, szimpátia, stb.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!