Valaki gondolkozik hasonlóan?

Ja, baromira élveznéd, a második napig, amikor szétfagysz, éhes vagy és nem tudsz tisztálkodni. De senki nem tart vissza, egy hétre költözz ki, az nem nagy kizökkenés.

Én egy bizonyos kis faluba szeretnék költözni, minden vágyam ott egy kis parasztház:) De nem hiszem, hogy amíg aktív korú vagyok, addig meg tudom valósítani... Más dolgokban vagyok jó, a tudásomat nem tudnám ott használni..., bizonyos alaptudás pedig hiányzik az ottani élethez (persze, meg lehetne tanulni) De (Többek között) ide köt a család. Viszont a "robotolós élet" ellen igyekszem tenni, amennyire lehet... Többnyire sikerül:)

Nekem is volt ilyen vágyálmom sokáig. Ma már úgy tudnám ezt elképzelni, ha mint szerzetes remete tenném ezt a dolgot és imádkoznék. Mert amúgy csak menekülés volna azok elől a dolgok elől, amikkel talán feladatom van nekem is. Annak idején -amikor ezen életforma lebegett a szemem előtt, mint idea-, akkoriban nem gondolkodtam ezen, de ma már úgy hiszem, hogy az életünk nem csak rólunk szól...

Nekem inkább olyan elképzelésem volt sokáig és talán van is, hogy jó lenne csak úgy világgá menni. Persze nem egyedül, az úgy nyomasztó lenne.