Miért baj ha nem vagyok az az átlag?

Igazából manapság mindenkin találnak valamit, amibe beleköthetnek. Dicséretes, hogy tetszel is valamit a fogyás érdekében. Öngyilkosságra ne is gondolj, egy ember miatt sem éri meg. Az én legjobb barátnőm is elég duci, de szerintem sokkal szebb, mint a vékony lányok többsége a sulimban.

Egyébként a történeted eleje majdnem olan, mint az enyém. Az eltérés annyi, hogy én meg pont hogy nagyon sovány vagyok. Az se jobb szerintem, mint a túlsúly. Általánosban végig piszkáltak, hogy anorexiás vagyok, sőt, sok embernek még most is ez az első kérdése hozzám. Az egyik lány (aki nem mellesleg a barátnőm volt) meg is állapította, hogy soha nem lesz pasim, mert nincs rajtam semmi fognivaló, és egy ilyen csontkollekició kinek kéne? Ugyanúgy jártam, mint te: ki se mertem mozdulni otthonról. Aztán elegem lett ebből az egészből. Teszek a dolog ellen, senki nem tud semmit arról, hogy miért vagyok ilyen. Anélkül ítélkezenek, hogy tudnának bármit is. Nem mondom, hogy nem zavar, de megpróbálom elengedni a fülem mellett a megjegyzéseket. Mondanám, hogy Te is tedd ezt, de tudom, hogy mondani könnyű, megtenni kevésbé. Szerintem a Te esetedben nem elítélendő, hogy molett vagy, hiszen mindent megteszel, amit lehet. Egyébként meg az ismerőseim között nem egy olyan van, aki túlsúlyos, de harmonikus, boldog kapcsolatban él a párjával jó ideje. Te semmivel nem vagy kevesebb, mint ők, de még a vékony lányoknál se. A molettebb lányokon meg tényleg van fognivaló, azt sokan jobban szeretik, mint ha valakinek kiállnak a csontjai. Mosolyogj, és gondolj arra, hogy nem is keveset tettél a fogyás érdekében! :) Szurkolok neked!! :)

Üdv: 16/L