Mit csináljak, bedilizek ebben a faluban?!?

"nincs kihez odacsapódni úgy, mint a városban."

Látod, látod. Ez a gáz. Városban nem vagy jobban, csak ott nem látszik a mérhetetlen nagy magányod.

Én egy ennél sokkal kisebb faluban nőttem fel. Szörnyeteg szüleim voltak, buta öcsém, hamar elhunyt drága nagyapám. Barátom sem volt, egyedül voltam, mint az ujjam. Akkor még nem volt net, sem mobiltelefon. Naplót írtam, bicikliztem, fotóztam, elmentem a helyi könyvtárba könyvekért és olvastam. Nekem is voltak tizenévesen pokoli nyaraim, amikor nagyon-nagyon vágytam barátok után, pedig én sokkal introvertáltabb vagyok, mint te.

Próbálj meg barátkozni (faluban nehéz, tudom), de biztosan találni fogsz olyan embert, aki ott is magányos. Sétáltasd a kuytát és köszönj előre az embereknek, kedvesen. Kérdzed meg, hogy vannak (ez a kezdet). Aki reagál, és szóba elegyedik veled, arra NE TAPADJ azonnal, hanem csak beszélgess vele. Pár szót, aztán menj tovább.

Csináld ezt pár napig és meglátod, hogy minden jobban megy majd.

600 fős falvakban az egyik központi hely a kocsma, a másik az élelmiszerbolt, a harmadik - ha van - posta és könyvtár vagy kultúrház. Esetleg a temető, ahol néha összegyűlnek a hozzátartozók, akik a "locsolni menni" ürügyén pletyóznak a holtak kövei fölött.

Na ilyen helyeket kell megcélozni (a temetőt nem muszáj)

Ajánld fel, hogy elviszed a postára a leveleket (igen, még mindig van, aki használja a postaládát), vagy megveszed a reggelinek valót a boltban.

Próbálj meg a ház körül valami munkát és elfoglaltságot keresni magadnak. Egy faluban elég rossz szemmel néznek arra, aki nem csinál semmit, még ha csak nyaral is a nagyinál vagy az apunál.

MInden reggel tervezz el valamit, nem baj, ha nem jön be. Csak valamire gondolj, hogy megcsinálod. Hidd el, könnyebb lesz. :)

Hol vagy te Heves megyében pontosan? :)

(Pszicho háttérszándék nélkül kérdezem) ;)

Már kezdtem reménykedni hogy abban a faluban nyaralsz ahol én lakok, de nem mert az én lakhelyem Pest megyében van. Kevesebb mint 600-an laknak itt és egyetlen egy sima beton út van amin gördeszkázni lehet, hál istennek marha hosszú. És napi rendszerességgel kijárok oda deszkázni, de sajnos egyedül, mert a többi lakos életében nem látott még gördeszkát legfeljebb csak nálam. És semmi társaság nincsen, a lakosság 40%-a szinesbőrű és nem ezzel van a bajom hanem azzal hogy ha tudnák a hajat is lelopnák az ember fejéről és eladnák parókának. A többiek meg jó ha a 8 osztályt kijárták. És ők is pletykálnak össze-vissza mindent.

Én filmeket, sorozatokat nézek és olvasok vagy deszkázok, amikor tehetem elmegyek a szomszédos városba vagy Pestre ahol van pár barátom és így túl lehet élni.