Öngyilkosság? 16l
9 hónapja teljesen egyedül vagyok. 7 hónapja vagyok depressziós. itthon mindig a megaláztatást kapom csak, kezdem azt érezni, ennek sosem lesz vége és nem bírom tovább. mióta eszemet tudom, ez megy. a szüleim sokszor oktalanul sértegetnek, holott én mindent megteszek, hogy büszkék legyenek rám. nem tudom kivel megbeszélni a gondjaim, nincsenek barátaim...
napokban gondoltam öngyilkosságra, tudom, szánalmas, de nem tartok más lehetséges megoldást..
mit gondoltok, mi mást tehetnék?
16l.
Ne válaszd a halált, onnan már nincs visszaút. Fiatal vagy még, ne dobd el magadtól az életed.
Ha nincs kivel megbeszélned a gondjaid, nekem nyugodtan írhatsz :)
Ne tegyél ilyet! Írhatsz privátot, megbeszéljük, de senki nem érdemli meg, hogy a szörnyű körülmények miatt eldobja az életét..:/
Remélem még időben írtam, megértem ha nem bízol meg bennem, de ha szeretnéd beszélgethetünk, nekem szokott segíteni ha megbeszélem valakivel.
most képzeld el hogy 40 év múlva a gyereked feltalálja majd a rák ellenszerét
ha öngyilkos leszel hogy tehetné ezt meg?
ha magad miatt nem is de az összes leszármazottad miatt érdemes kitartani, mind1 mit tesz veled az élet
megéri
és addig...? elegem van már mind otthoni körülményekből, mind az egyedüllétből
én megpróbáltam mindent már tényleg nem tudom, mégis mit kezdhetnék
A 90 évedből leéltél 16-ot. Ezzel nem sok tapasztalatot szereztél még, nem hiszem, hogy semmi nem érdekel, vagy hogy nincs semmi, amit szeretnél végigcsinálni. Legalább legyél jobb a szüleidnél, és juss tovább, mint ők. Feladni a legkönnyebb, azt bárki meg tudja csinálni, de kitartani és fejlődni már nem sokan képesek.
Szóval keress valamit, ami eltereli a figyelmed a családi bajokról.
Tarts ki.
Ennyi idősen én is hasonló gondokkal küzdöttem,az akkori barátom elhagyott, kiket barátaimnak neveztem, magamra hagytak, nem ment a tanulás, különc voltam az iskolában. Rontott a helyzeten, hogy a szüleim alkoholgondokkal küzdöttek, és mindig én voltam az, akin spóroltak, hogy legyen vodka a spájzban.
Félreértés ne essék, nem sajnáltatni akarom magam, ezek megtörténtek, és kész. Amit ebből ki akarok hozni, az az.hogy sosem szabad föladni. Tudom, hogy néha pokolian nehéz, de hidd el, mindig, mindig megéri továbbmenni, ls küzdeni.
Gondolj arra,hogy alig két év, érettségizel, és szabadulhatsz.
Kitartás!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!