Mit tegyek ha úgy érzem ellenem fordult a világ?
Úgy érzem, senki sem szeret ( na jó, a barátom igen meg a szüleim). De a társadalom nagy részében leg szivesebben elsűlyednénk a föld alá. Az osztályomban van néhány személy, akikről direkt érzem hogy utálnak, főleg akik velem egy városban laknak. Azt hiszik, nem veszem észre, pedig látom hogy állandóan kibeszélnek, bámulnak, hogy mit hogyan csinálok, aztán kibeszélnek. :( Ma pl. felszálltam a buszra, és az egyik csaj mondta egy másiknak (akit nem ismerek)hangosan hogy "az az a barna kabátos akit kibeszéltünk". Rajtam barna kabát volt, és 90%-ban biztos voltam, hogy rólam van szó. Az osztály többi részéről is úgyérzem, ellenem fordultak. Ha belépek az osztályba, alig köszönnek néhányan, vagy senki. Az osztályfőnököm is furcsán viselkedik velem, egyáltalán nem úgy, mint eddig. A mi osztályunkkal párhuzamos osztályban a lányok visszaigazoltak facebook-on, a fiúk közül 1 se, visszatérve a régi osztályomra, nem régen volt a születésnapom ( akkor épp szünet volt), és páran köszöntöttek csak fel, akiktől elvártam volna, azok nem. Egyszerűen úgy érzem, ellenem fordult a világ, amióta elkezdődött a suli, lehangolt vagyok. Ne haragudjatok, hogy ilyen hosszú lett, de valahova muszáj volt kiírnom, senkinek se akarok róla beszélni. :(((( Ha kérhetem, nemet és kort is írjatok. Köszönöm.
18/L
Szia! Pontosan ezt éltem én is át középiskolás koromban. Kiközösítettek, mert - dicsekvés nélkül mondom - intelligensebb, értelmesebb voltam az osztály 90%-ánál. Pedig sosem voltam büszke, beképzelt, mert mindig segítettem mindenkinek, aki kért, tanulni, puskázni rólam, súgni, hibáit kijavítani, mégis célpont lettem. Valahogy harmadikra már megszerettek és nem piszkáltak. Most, sokkal később, kapom a visszajelzéseket facebook-on, hogy más voltam, egyéniség voltam, ezért kedveltek meg. Mert nem mentem bele mindig mindenbe, amit akartak.
Szóval ha valaki nem köszön, hát nem köszön. Ha dolgozol majd, ugyanez lesz. Szerencséd lesz, ha a munkahelyeden nem ez lesz. Alig vártam, hogy dolgozhassak, de a "felnőttek" még rosszabbak voltak.
Egy rossz kolléga, egy rossz főnök tönkre tudja tenni az egész életedet. Nekem már kétszer újra kellett kezdenem elölről mindent, 1-1 rossz főnök miatt. Pedig sosem volt panasz a munkámra, csak nem tetszett a pofám az új góréknak. És nem tehettem semmit, mert ha megtettem volna, amit szerettem volna, amit megérdemeltek volna a tönkretevőim, akkor most börtönben ülnék.
Tehát szinte visszasírom a középiskolás éveket, mert akkor még nem tették tönkre az egész életemet a piszkálódók, bár akkoriban én is ezt hittem. A későbbi munkahelyi és párkapcsolati gondok (munkanélküliség, válás) sokkal több kárt okoztak.
De nem akarom most lekicsinyelni a problémádat, mert teljesen megértelek. Én is évekig szenvedtem ugyanettől.
Nem lehet igazán kezdeni ezzel semmit, mert a) vagy rádunnak és egyszer csak leszállnak rólad, nem dumálnak ki, b) vagy látják rajtad, hogy mennyire magad alatt vagy és sosem hagyják abba, kifejezetten élvezik.
Ezek gonosz, romlott lelkű emberek, akik miatt nem teheted tönkre a fiatalságodat. Nehogy a végén tettlegességig fajuljon a dolog!
Ha nem vagy közkedvelt a sulidban, nem baj. Próbáld kibírni azt a pár évet, ami még hátravan, nem kell nyugdíjas korodig elviselned őket. Hidd el, egy rossz munkahelyi légkör még ennél is borzasztóbb.
Fel a fejjel!
37/F
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!