Kezdőoldal » Emberek » Magány, egyedüllét » Hogyan vessek véget ennek a...

Hogyan vessek véget ennek a szenvedésnek?

Figyelt kérdés
Azt sem tudom hol kezdjem...talán azzal hogy 3hónapja meghalt anyukám akit imádtam és most is imádok!!Mélységes fájdalmat és gyötrelmet érzek ha rá gondolok (olyan óra nem tellik el hogy ne járjon a fejemben)Nem értem nem tudom hogy dolgozzam fel??És a legfájjóbb benne hogy van egy párom és egy kisfiam aki két éves,de a párommal kapcsolatban abszolút megnem értettséget érzek irányából felém!!nem akar és nem is tud megérteni,ő nem tudja milyen elvesziteni a szüleit..........mert itt laknak tőlünk 5 méterre egy udvaron velünk és napi szinten látja és beszél velük én pedig 3éve ide költöztem hozzá és azóta jó ha minden hónapban max 2-szer láttam az én szüleimet!!nem laknak messze tölünk 20km-re és én legalább hetente mentem volna hozzájuk de ő mindig azt az 1200ft busz költséget nézte!!Szóval az egésznek az a lényege hogy őt hibáztatom azért mert mielőtt meghalt az én imádott egyetlen édesanyám előtte 3nappal voltam nálunk és én vettem valamit a boltban amiböl ő kért tőlem és én nem adtam mert féltem attól ha haza jövök a károgását fogom amiatt hallgatni hogy én adtam belőle neki!!(amiböl teszem hozzá több vol!!))sokszor azis baja volt a páromnak ha felhivtam őket telefonon!!most is ez még a baja hogy meghalt anyukám akkor már minek hivom apámat (még ő neveli a 12éves öcsémet és hugomat) felejtsem el a testvéreimet és apámat is!!és kérdem én ha ő szeret akkor hogy lehet ilyen érzéketlen velem egy kicsit sem képzeli magát a helyzetembe hogy nekem milyen itt örlődni közte és a családom közt mert én ugy érzem hogy a minimum dolog ilyenkor hogy legalább hetente feléjük nézek és megkérdem hogy vannak!!Most is sirva irom ezt az egészet,,,,,mert nem birok nem akarok már élni le akarom tudni minden szenvedésem egyszer és mindenkorra!!csak attól félek ha nem sikerül az öngyilkosság hogy nézek majd mindenki szemébe!!És ha nem félnék attol hogy a gyerekemnek majd velee kellessz élni az életét ebben a pillanatban megtenném!!kérdésem még hogy mi az a biztos módszer ami végleg véget vet minden szenvedésemnek!!vagy mit tehetnék hogy ne érezzem ezekez a dolgokat??
2013. dec. 3. 10:42
 1/7 anonim ***** válasza:

Először is részvétem!

Abból amit írsz nekem úgy tűnik, hogy hihetetlen bűntudatod van. A párod hóbortjai miatt hanyagoltad a szüleidet, most ezért nehezebb talán még a megszokott nehézségnél is a feldolgozás. Érzed, hogy nincs lehetőséged újra kezdeni, és nem tudsz már édesanyáddal többet törődni.

Talán az enyhítheti a fájdalmad, ha most édesapádra jobban koncentrálsz, és figyelmen kívül hagyod a párod hisztijét.

Férfi annyi lehet az ember életébe amennyit csak akar. Én a helyedbe most hazaköltöznék kicsit apumhoz, hogy támogassam ebbe a mindkettőtök számára nehéz helyzetbe a kicsivel együtt. Ha a páromnak nem tetszene, az összes cuccomat magammal vinném. Ha nem gondolkodna el, akkor nem lenne közös jövőnk.

Kitartás.

2013. dec. 3. 11:12
Hasznos számodra ez a válasz?
 2/7 anonim ***** válasza:

Szia!

Először is azzal kezdeném: Te elvennéd azt a gyermekedtől amit te sajnos elvesztettél?? Egy apa ugyan olyan fontos mint egy anya! Nem kell itt butaságokon gondolkodni!


Másodszor, szeretnék őszinte részvétet nyilvánítani részedre, sajnálom, hogy elvesztetted édesanyád. De édesanyád se szeretné ha ilyen butaságokon törnéd a fejed! Hisz van egy kisfiad aki szeret téged és neki szüksége van rád! Anyukád is biztos ezt mondaná neked kedves kérdező!


Biztos vagyok benne, hogy kavarognak benned most az érzések és megesik ha másokban is látod a rosszat. El kell engedned édesanyád, és neked csak a jó és a szép pillanatokra kell gondolnod amit majd elmesélhetsz a kisfiadnak ha nagyobb lesz! Elmesélheted majd idővel neki, hogy milyen remek nagymamája volt! Ezért van az a mondás, hogy szívünkben örökké él!


Pároddal kapcsolatban: Helytelen amit ő mond és tesz. Családot alapítottatok egykor és van egy közös kisfiatok. Te vagy a férfi a háznál és neked kell felállni ilyen helyzetekben!

Apukádnak, öcsédnek és húgodnak is ugyan olyan rossz mint neked, ezért áll talpra mert ők még gyerekek és szükségük van rád! Igenis látogatni kell őket és támogatni ha tetszik a párodnak ha nem. Hiszen ők még mindig a családod és támogatásra, erős jellemre van szükségük, egy anya elvesztése a legrosszabb..belegondolhatatlan, csak az érzi át aki a helyzetben van sajnos.

Neked most időre és megértésre van szükséged. Támogasd ahogy csak tudod édesapád és testvéreidet, hiszem szükségük van rád.

Légy erős kedves kérdező! Gondolj a szép napokra amit együtt töltöttetek édesanyátokkal, támogasd testvéreidet és szeresd őket miközben a kisfiaddal is megosztod édesanyád szép emlékét. Tartsd a kapcsolatot apukáddal és a testvéreiddel.

Ezt tudom ajánlani neked. Remélem segítettem ezzel.

Sok szerencsét kívánok neked, és fel a fejjel! Anyukád is ezt szeretné!

üdv

2013. dec. 3. 11:22
Hasznos számodra ez a válasz?
 3/7 anonim ***** válasza:

nem lehetsz öngyi a gyerekeid felé felelősséggel tartozol. sajnálom.

az idő majd megoldja a szenvedéseidet.

javaslom keresd fel a családsegítőt, ott van ingyen pszichológus, ő segít majd kilábalni a helyzetből.

és ne feledd, a jelen csak jelen, nem tart örökké semmi, minden változik, mozgásban van.

2013. dec. 3. 12:39
Hasznos számodra ez a válasz?
 4/7 A kérdező kommentje:
Hmmm..nemis gondoltam volna hogy ennyi jóérzésű embert is lehet itt találni!!Köszönöm szépen az egyűtt érzést és minden mást!!Én már csak abban bizom hogy egyszer csak minden megváltozik vagy könnyebb lessz ezt az egészet magammal cipelni és a párom is befogja látni mennyire nehezebb az én életem mint az övé és befogja látni hogy ezek a dolgok igy helyesek!!
2013. dec. 3. 13:23
 5/7 anonim ***** válasza:

Megértelek. Ismerős dolog... tudod elég sok az érzéketlen, empátiahiányos ember.


Ezt írtam a másik szuicid hajlamúnak, ezen is javaslom elgondolkoznod:


Sajnos rosszabb a helyzet, ha öngyilkos leszel, mint gondolod. Olyan lesz, mint sok konzolos játék: ha meghalsz, kezdheted elölről. Szóval csöbörből vödörbe. sőt, hátrábbról kezded akkor, mert újra el kell jutnod eddig, és onnan tovább.


Az élet lényege nem élvezet, hanem pszichés-tudati tanulás. A többi dolog csak eszköz ehhez. Ha megtanultuk a leckét, onnantól leszünk csak nyitottak igazán a független boldogsághoz.


Egyébként meg sokan nem öngyilkosságba, hanem hitbe menekülnek, holott a menekülés sose megoldás, kivéve esetleg átmenetileg, h extrém a szitu. Tehát a hit is felesleges kör.


Amiről írtam, nem hit, hanem tény. Amíg nem tudtak az ultraibolya hullámhosszról, addig azt hitték, érzékelésünk határa az érzékszerveink. Amint felfedezték az ultraibolyát, mert műszerekkel már mérni tudták, azt mondta korlátolt materialista tudomány:

"jaaa, izé, ööö, hát tévedtünk, mégse az a valóság, amit 5 érzékszervünkkel tapasztalunk, HANEM PLUSZ ULTRAIBOLYA HULLLÁMHOSSZ-TARTOMÁNY. DE AZTÁN AZON KÍVÜL SEMMI DE SEMMI DE SEMMI DE SEMMI NINCS ÁM! Hiszen amiről nem tudunk, az nincs is.. nemde?"

;-)

Aztán felfedezték az infravörös hullámhosz-tartományt...

Erre a tudósok:

"jaa ööö izé.. hát tévedtünk, eddig azt hittuk , cska az létezik, ami az 5 érzékszervünk mutat, plusz az ultraibolya... de hát izé... plusz infravörös tartomány, NO DE AZTÁN AZON FELÜL SEMMI SE SEMMI DE SEMMI LÁTHATO-HALLHATO STB ÉRZÉKELÉSI TARTOMÁNY NINCS ÁÁÁÁÁM. Mert mi, a tudomány nem vagyunk ááám infantilisek, hiszem ha látom! Amiről nem tudunk, az nincs is, nemde?"

;)


ÉS ÍGY TOVÁBB... :))))


[link]


Persze a mosoly jelek keserű vigyorok valahol...

2013. dec. 3. 20:26
Hasznos számodra ez a válasz?
 6/7 anonim ***** válasza:
Ja, és tudom, h tudod, de gondolj a gyerekeidre is...
2013. dec. 3. 20:27
Hasznos számodra ez a válasz?
 7/7 anonim ***** válasza:
Előszöris részvétem. Aztán. Az élet velejárója a halál, ezellen nem tehetsz. Meghalt, mostmár ne arra gondolj mi lett volna ha... Arra gondolj ami szép és jó volt. Ő gondolom éltében is azt akarta h boldog legyél, most meg mikre nem gondolsz. Öngyilok? Ha ezt tudná... Nem, szedd össze magad, ott a gyereked, őt nézd. Neki fájdalmasabb lenne, mert sohasem értené meg amit tettél. Te felnőttként tudod mi a helyes, mi az ami bánt. Tehetsz ellene, de a megmásíthatatlant már csakis akkor tudod elfogadni ha nem bolygatod. Semmi értelme.
2013. dec. 4. 14:33
Hasznos számodra ez a válasz?

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!