Mit csináljak, ha paranoiás és depressziós vagyok?

Szomorú ezt hallani. Nem tudom, a pszichológussal mire jutottatok, ha csak arra, hogy anyukád aggódik emiatt, akkor a pszichológus nem magyarázta el, hogy miről van szó.

Ha az ő aggodalma miatt nem mersz foglalkozni a problémáddal, azzal nem juttok egyről a kettőre; a probléma adott: rosszul érzed magad ebben az állapotban.

De mint látod, kiderült az igazság. Ha te tudod az igazat, akkor bárki mondhat bármit, te tudod, hogy az nem igaz. Nem könnyű a gyakorlatban, de próbálj meg a tényeknek hinni, és nem annak, amit mások mondanak. Ha befeketítenek a hátad mögött, akkor akinek valóban fontos vagy, az nem fogja elhinni anélkül, hogy ne kérdezne meg téged is. Így azt is tudhatod, kinek vagy fontos. A többi meg igazából érdektelen.

Szerintem próbáljatok meg egy másik pszichológust, főleg, hogy te írod, hogy szükségét érzed.

Anyukádnak szerintem is mondj el mindent, mert ő tud segíteni. Gondolj arra ha neked lesz lányod és neki lesz valami baja, te is örülnél ha tudnál róla, elmondana mindent. Ha magadba tartod az nem lesz jó hosszú távon, ezt szellemileg és fizikailag is meg fogod tapasztalni.

Amúgy sajnos sok gyerek nem tudja, mit tesz azzal amit cselekszik pl a te esetedben, hogy mindenfélét mondanak rólad. De idővel ezt kinövik majd. Persze nem mindenki, ezt majd tapasztalhatod később is, nem feltétlen magadon.

Ha nagyon rossz a helyzet válts iskolát:S