Mit tehetnék miért vagyok ennyire nyomorult?

én is hasonló gondokkal voltam eddig, és most is csak annyi változott hogy várom hogy hétfőn emberek közé kényszerítem magam.

azt akarom kérdezni hogy ha így alakult van e valami hobbid ami lefoglal legalább és eltereli a figyelmed erről a gondról?

és hogy van e szerinted értelme az életednek?mert én ezen filozofálgattam eddig magamban de mostanra láttam csak be hogy ha nincs is attól, még megpróbálhatok élni hiszen vesztenivalóm nem sok van, és igaz hogy mellette nem tudok érveket felhozni de ellene sem, szóval mindegy mit teszek de ha nem próbálom meg akkor sokkal valószínűbb hogy jó sem történik velem.

ha pedig megpróbálom akkor legalább lehetőség lesz rá.

ja és énsem igazán voltam bulizni igaz 14 éves korom körül legaláb megpróbáltam voltam vagy 2 buliban összesen.

de túlságosan féltem és kitartottam egy buta elv mellett amit mostmár belátok hogy tarthatatlan, és nekem is alkalmazkodnom kell a társadalomhoz mivel az alkalmazkodás az egyik dolog ami megkülönbözteti az élő dolgokat a nem élőktől.

azt pedig hogy nem köszöntenek fel nem keresnek, az ha nem teszel semmit érte hogy összebarátkozz valakivel akkor értelmetlen ezen rágódni.mást is csúfolnak bántanak, de ez van mindenféle ember létezhet (szerintem legalábbis), és ebbe az is beletartozik hogy vannak olyanok akik a gúnyolódásban lelnek örömet.

de mivel annyira optimista vagyok most (már 2 hete nem akarok komolyabban öngyilkos lenni csak poénból gondolok rá) ,hogy arra is gondolok hogy van rá esély hogy legyenek olyan emberek akikkel kijössz és össze tudj barátkozni.

ha belegondolsz hogy durván 7 milliárd ember él most a földön, azért ez elég nagy szám ahhoz hogy legyen közük olyan akikkel össze tudnál barátkozni.

a betegségre kitérve pedig, amikor 2-szer buliztam kb eddigi életem során (24 éves leszek nemsokára), akkor találkoztam egy sráccal kinek nyitott gerince volt vagy valami hasonló és ő eljött pogózni (pogó~rugdosni lökdösni egymást zene kíséretében leginkább) egy gerincvédővel a derekán és a hátát a falnak vetette mivel nem zavarta annyira ez a betegsége ebben.

szóval miért nem voltál soha szórakozni legalább kipróbálás szintjén?

másrészt pedig tényleg hiszel e valamiben? én hiszek pár ilyen dologban amit korlátozott ismereteim miatt elfogadok igaznak jelenleg.és nem feltétlen a vallása gondolok hanem elvekre vagy valamire bármire amiért tudnál legalább próbálkozni.

ja és privátban szívesen elbeszélgetek irogatok neked ha szeretnéd.(és nincs facebook-om mivel bizonyos paranoiás elveimmel ellenkezik)

nagyon tetszik a sulid ahová jársz :) én örülnék, ha ilyen suliba járhattam volna.

lehet, hogy most a kortársaid nem szeretnek, de előbb-utóbb te is megtalálod az igazit.

látszik, hogy szomorú vagy a képen... és szinte hogy majdem elsirod magad.

próbálj vicces filmeket, videókat nézni, olvasni, vidámabb zenét hallgatni és énekelni.