Ti is éreztétek már úgy nem tudtok érdekesek lenni mások számára?

Ez már nagyon régóta aggaszt, és nem tudom mit csináljak. Ha együtt vagyok valakivel mindig azon kattog az agyam hogy most mit is mondjak, hogy szórakoztassam, hogy jól érezze magát velem. De soha nem jut eszembe semmi jó és ettől úgy érzem hogy mindenki unalmasnak tart. Van pár barátom de mivel elég zárkózott vagyok nem nagyon tolonganak az emberek a társaságomért, és ha egy barátommal beszélgetek és mondjuk elfogy a téma és jön egy kis csend attól mindig beparázok és azon gondolkodok hogy a másik vajon azon gondolkodik-e hogy milyen unalmas vagyok.Már anyámmal sem tudok úgy ellenni mint régen, egyre kevesebbet beszélgetünk. Ehhez a töprengéshez sokszor tartozik üresség érzés is, és hogy nincs semminek semmi értelme, és hogy sosem történik semmi, és ilyenkor nagyon félek a napi rutintól attól hogy mindig minden ugyanúgy marad. Már sokszor elhatároztam hogy csak megpróbálom jól érezni magam a bőrömben és akkor sokkal könnyebb beszélgetni, vagy keresek valami olyat ami nagyon érdekel, annyira hogy nem foglalkozom ilyenekkel, de ez nagyon nehéz és már nem tudom mit csináljak, néha már nagyon depressziós állapotban vagyok. Segítsetek!