Ha 25 éves koromig nem volt viszonyom nővel, magányos maradok örökre?

Hát mit lehet azt tudni?

De remélhetőleg, nem. Mármint nem leszel magányos örökre.

Én a szerelemben amúgy se hiszek egyébként. Engem már 18 évesen is kiröhögtek meg elkerültek a lányok, nem tudom miért.. de nem is érdekel :DD

Úgyhogy természetesen én is megutáltam őket, de izgatott, meg "idegesített", hogy jól néznek ki, szexisek, stb. .... viszont semmi esélyem se volt náluk, már nem is vágytam rájuk, pedig nem lettem homoszexuális. ---->(Maradt a szex, persze csak az 1személyes szex, a maszturbáció.) Közben meg álmodoztam, fantáziáltam minden féle szexi csajokról, lányocskákról, persze tök feleslegesen ..... :(((((. :( De az önkielégítést meg nem érdemes túlzásba vinni, mert az nem boldogít... :/ Még csak megelégedetté sem tesz.. sajnos..

Keresni kell valami értelmes hobbit, elfoglaltságot, ami leköti az embert, és eltereli a figyelmet a nőkről, a reménytelen "csajozhatnék"-ról.

De nem kell teljesen feladni soha - csak egyre kevesebb az embernek az esélye. (Én 36 éves vagyok, s még nem találtam senkit.)

De gyermekkoromban is megvoltam szex nélkül, lányok nélkül -- hát, most se hiányolom őket annyira az életemből, kineveltem belőle magamat.. kénytelen voltam. Kinőttem, kiöregedtem belőle. És kikopott belőlem a nemi vágy, mint a téli kutyaszar a hóból. (Kiégtem a sok maszturbációtól.)

-- :DD --

Nem nagyon értem a nőket, de próbálom megérteni őket bizonyos mértékben, bizonyos szintig, hogy miért voltak ilyen elutasítóak -- szóval próbálom valahogy elméletben, bölcsességgel megérteni, a problémát.

Ez van, ami van, ezt kell "szeretni".. (ezt kell elfogadni jobb híján.) Bele kell nyugodni, nem érdemes az embernek emészteni magát miatta, mert csak frusztrált lesz, vagy esetleg erőszakos, vagy beteg, vagy pedofil...

Szerintem úgyse lázadhat valaki a sorsa ellen, ha rossz is ez a sors, akkorse. Könnyebb az embernek, ha beletörődik.

25 évesen én még igazán esélyesnek éreztem magam arra, hogy valami összejöjjön. Azóta is így érzem... De csak érzem (jó, egy s más összejött, de viszonynak nem nevezném). Viszont az értelmi képességeim ilyenkor tetőznek, gondolom, neked is. 25 év a legszebb kor, úgyhogy még rágyúrhatsz a jó dumára és beszélgetőkészségre. Az izomra sem árt gyúrni persze, valamint ismerkedj jó helyen, ahol elég primitívek/kiéhezettek a nők.

28F