Milyen érzés szeretve lenni?

4.: Nem értek egyet. Én se vagyok már vallásos, de a hitnek van egy magányoldó hatása. Nem vagyok ateista se, de hívő se. Talán van Isten, talán nincs.

A tételes vallások nekem se vonzóak már, de egy szerető Istenben hinni sok embernek lelkierőt adhat. Egy magányos embernek pedig azt az illúziót, hogy tartozik valahova, valaki szereti. Emiatt ne becsüljük le a hit (a hit, nem a bigottság) jelentőségét.

A kommentelő meg jót akart, amikor a hitet ajánlotta, nyilván neki ez vált be, ettől érzi jobban magát, nem volt szerintem rossz tanács.

Szerintem a helyes önszeretet az alapja mindennek, hogy tudja azt az ember magáról, hogy mi a jó neki.

Aztán később, ha lesz még plusz olyan valaki társam az életemben, aki be tud kapcsolódni - helyesen és jól - ebbe az "önszeretetembe", akkor leszek szeretve valaki más által is. Ennek az utóbbi dolognak a megszerzése sokkal nehezebb dolog, mert meg kell találni hozzá a megfelelő társat is.

Milyen érzés lehet megtalálni ezt a társat. Vidám, felszabadító, nagy megnyugvás. Ennél tovább még nem jutottam a témában, innen csak mindig lefelé/kifelé vezetett a további út a számomra.