Hogy ne fájjon, hogy engem mindig kihagynak mindenből?

Sajnálom ha lehurrogasnak vett bárki barmit. Lehet nem jól fejezem ki magam: nem vagyok egy kifejezetten társasági ember, elég nehezen kapcsolodom másokhoz,de attól még meglenne az igenyem arra hogy erezzem hogy szeretnek engem is és gondolnak rám. Talán annak a valaszolonak van igaza leginkább,aki azt irta hogy ez ilyen felelem a kimaradásból dolog. Sokszor gondolkoztam hogy ha hivnanak és mennek sem biztos hogy olyan jol ereznem magam,csak a gesztus...nem tudom... elcseszett vagyok

Mondom,en is probalkoztam elhivni egyiket másikat,tartson velem x programra,nem jött. Nyilván a kedvem elment,mert nem akarom ráeröltetni senkire a társaságom