Van itt olyan aki eldontotte, hogy nem eri meg kapcsolat es inkabb egyedul van?

"Jaj ennyi kant. Sajnos nem tudom atjavitani a kerdest arra hogy foleg nok valaszai erdekelnenek."

Pont az ilyen feminista megnyilvánulások miatt is döntöttem úgy, hogy már nem kajtatok a nők iránt.

Lehet örülni, simpek, egy konkurenciával kevesebb.

25 éves koromra kétszer éltem át azt, hogy végre, nagy nehezen, kemény munkával megteremtem a saját életterem, ami alatt értem a berendezett, lekauciózott, letárgyalt, kifizetett, általam berendezett albérletem, meg azt, hogy végre békében vagyok önmagammal, kialakulnak a szokásaim, a rituáléim, aztán jön egy nyomorult, beleül a készbe, elvárja, hogy az anyja helyett anyja legyek, amit először meg is teszek, mert elvakít a szerelem meg a hormonok, aztán feldúlja az egészet, tönkreteszi, kitúr belőle, és a végén otthagy a romokkal.

Szóval 25 évesen döntöttem el, hogy nem, köszi, én több semmirekellőt nem engedek be az életembe. Most 29 vagyok, sikerült olyasmit építenem, amiről álmodni se mertem volna, van egy egyszobás kis lakásom, van egy munkám, amit szeretek csinálni, vagy egy heti rutinom, vannak edzőtermi haverjaim, munkahelyi haverjaim, hobbijaim, van két barátom, van egy nagyon cuki szomszéd nénim akihez hetente átmegyek segíteni kicsit, mert már nem tud mindent megcsinálni, meg teázni és beszélgetni, ő lesz szerintem a harmadik barátom, ilyen belső békét még soha az életben nem éreztem korábban. És soha ennyi "kérő" sem volt korábban, nem nézek ki olyan jól, mint 20 évesen, de sokkal többen ostromolnak, mert szeretnének beszállni ebbe.

Biztos, hogy nem. Nem mondom azt, hogy soha nem leszek újra kapcsolatban, de megvárom azt, akivel megéri megosztani ezt, mert még ha nincs is mit megosztania velem, legalább értékelni tudja. Mikor kiskamasz voltam, nagyon csapta a szelet az özvegyasszony, de még fiatalos nagymamámnak egy férfi, és a 12 éves romantikus lelkem nem értette, hogy ugyan miért nem házasodik újra, hiszen még nem is öreg, az volt a válasza, hogy ő még egy semmirekellőt nem szolgál ki, neki jó egyedül, majd ha jön olyan, aki érdemes rá, akkor elgondolkozik rajta. Madjnem húsz év, és sok tapasztalat kellett ahhoz, hogy leülepedjen bennem ez. Nem, nem állunk le bármilyen semmirekellőnek, mert tiszteljük annyira önmagunkat most már. És, bár nem zárkózom el egy kapcsolat elől, ha nem jön megfelelő jelölt, és megfelelő alatt nem egy magasságot, egy testalkatot, vagy egy bizonyos vagyont értek, hanem olyan embert, aki tisztel, értékel, és nem barmolja szét a jelenlegi életem, akkor egészen a halálomig köszönöm, teljesen jól elvagyok egyedül. Boldog vagyok egyedül, és ha ez így marad halálomig, én teljesen rendben vagyok vele.

13

"Nem mondom azt, hogy soha nem leszek újra kapcsolatban, de megvárom azt, akivel megéri megosztani ezt, mert még ha nincs is mit megosztania velem, legalább értékelni tudja."

DE, mindig fennáll a veszély minden kapcsolatban, hogy az zsákbamacska és 20 múlva is romba dőlhet az egész, akár egy nap leforgása alatt és minden beleölt munka, idő, pénz, érzelmek, önbizalmak, évek stb. vesznek.