Egyedüllét ellen?

Ha szeretnél beszélgetni, írj rám.

38F :)

Írj nyugodtan.

20as F

Barmilyen sport csodakra kepes!

Nekem tobb eve nincsenek barataim, nem azert mert egy gonosz boszi lennek..sot, ha engem hajnal 4kor hivnanak fel h baj van segitenek. Csak egyszeruen elvaltak utjaink. Elegge introvertalt szemelyiseg lettem. 1 evig eltem egyedul, es rajottem h muszaj talalni valamit ami motivaciot ad a mindennapokhoz. Kellenek celok. Beiratkozni tanfolyamokra vagy sportkozossegbe jarni (zumba, joga, pilates). Bár én kozossegbe se szeretek jarni, ezert is az en sportom a futas. Szeretek futoversenyekre is jarni, az ad motivaciot futaskor.

De ebbol a depressziobol nehez kijonni ha nincsenek celok, akar kicsik is, amik loketet adnak a mindennapjaidhoz. Szerintem erre fokuszalj.

Igen, elfogadtam a sorsom. Ahányszor változtatni próbáltam a magányomon és elfogadtam pár férfi közeledését (mert azért büszke voltam, nem voltam sose ragadály, a büszkeségem mindennél erősebb volt) nos, ezek a kapcsolatok mind végül horrorisztikusan végződtek.

Ott tévedtem, hogy mikor már megszoktam a pasit, utana már nehezen szakítottam, váltam mikor jöttek a red flagek, rosszindulat a részükről, hogy végül rendre kiderült, hogy ellenségeim, nem szövetségeseim, kitárgyaltak a hátam mögött, kihasználták ellenem a gyengeségeim!

Ma már tudom, hogy az univerzum azt akarta, hogy egyedül legyek es magammal foglalkozzam es fejlődjek!

Emiatt végződött minden szarul.

Es egyre szarabbul.

Magányomban megvilágosodtam, isten azt akarta, hogy ne legyek egy a nyájból, legyek más, mert van bennem potenciál, hogy rájöjjek a dolgok igazi mivoltára.

Én sem értettem mi eza sok csalódás, fájdalom, rögös út, ma már tudom, hogy kiválasztott voltam, ha nem lett volna ez az utam, ha férfi mellett lettem volna, aki fűtött autóban szállít engem es leveszi a gondokat a vállamról, sosem lennék az, aki ma vagyok, azaz önmagamra találtam!

Elkényelmesedtem volna másképp. De ebben a kínban megszültem önmagam! Ma már örülök, hogy más vagyok mint a többi! Hogy úttalan utakon jártam, sötétben, egyedül, félve!

Es sosem kellett volna senkivel összeszűrnöm a levet hosszútávra, ez a 3 kapcsolatom ami volt 48 éves koromig, egyik közülük a volt férjem, kijáratták velem az élet iskoláját, rengeteg bölcsességet adtak ezek a csalódások!

Ami veszteség az az idő amit más emberre fordítottam. Sose kellett volna!

Mindig csak nyugodtan, szépen kellett volna haladni, a baj az vlt hogy volt idő amikor nagyon erősen akartam tartozni valakihez!

Ma már belsőleg független vagyok, szabad az elmém és a lelkem!

"Barátságokban és párkapcsolatban sosem volt szerencsém,az életben nem adódott meg egyik sem.Bárhogy is nyitottam bárki felé,sohasem kaptam vissza a viszonzást."

"Nem ismerkedni szeretnék,csak tanácsokat szeretnék,hátha valaki talált már erre megoldást."

Akkor meg mégis mit akarsz? Nem vagy befogadó, csak panaszkodsz. Nem véletlenül vagy egyedül...

Ha minden rosszul megy egy munkahelyen, az jelzés hogy nem a te helyed, ha bizonyos pasikkal, emberekkel megy minden rosszul, akkor más a vibrációs szint, lehet te túl magasan vibrálsz, ők meg negatív emberek es irritálod őket, a benned levő fény miatt utálnak még ők sem tudják miért.

A megfelelő helyen kellőképpen értékelni fognak, ahogy egy “mese” szerint, hogy egy fiú kap egy régi autót es az apa elküldi felértékeltetni es mindenki régi csotrogánynak látja, de végül elmegy egy régiség autókereskedésbe, es ott felismerik az értékét es kiderül hogy nagyon drága autó!